Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 25 (39. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SZILÁGYINÉ CSÁSZÁR TERÉZIA (KDNP):
2446 voltát az ellenzék képviselői már annak vitája során is bebizonyították, és az elhangzott érveiket azóta az 1994es költségvetéssel kapcsolatban megjelenő l egújabb adatok szintén alátámasztják. A benyújtott költségvetés az ÁSZvizsgálat szerint is legalább hat alkalommal megszegi az államháztartási törvény előírásait, egyes rendelkezései pedig ellentmondanak a pénzintézetekről szóló törvényeknek. Ezen törvény telenségeknek, persze, eltérő súlyú következményei vannak, de egy részük szinte lehetetlenné teszi a költségvetési törvény tárgyalását. Az államháztartási törvény szerint az államháztartás alrendszereinek minden bevétele és kiadása költségvetésük részét ké pezi, továbbá, hogy az Országgyűlés a költségvetési törvényben meghatározza a bevételeket és kiadásokat, fejezetenként és címenként. Mindebből következik tehát, hogy az előző évek gyakorlatának megfelelően a kormány köteles minden olyan törvényt benyújtani az Országgyűlésnek, amely befolyásolhatja a bevételek vagy a kiadások alakulását. A költségvetés benyújtásakor azonban például a privatizációs törvény végleges változata nem volt ismert - legalábbis ellenzéki parlamenti képviselők előtt. Pedig a költségve tési törvény egyik legjelentősebb bevétele a privatizációs bevétel, ami önmagában 150 milliárd forintot tesz ki. Vajon milyen számítások alapozták ezt meg, amikor már menet közben többször és alapvetően módosult a törvénytervezet? Ismerve az e körül zajló vitákat és ellentéteket, például, hogy a privatizáció mekkora része legyen készpénzes és milyen mértékben engedélyezzék vagy támogassák az ettől eltérő technikákat... és ha itt még figyelembe veszem miniszterelnök úr ígéretét, hogy a privatizáció során nag yobb mértékben juthatnak vagyonhoz a termelők, a dolgozók, az első kárpótlási tulajdonosok, és ehhez idézek Bauer Tamás képviselőtársam által elmondottakból, aki többek között azt mondta: olyan privatizációs politika kell, ahol csak olyan tulajdonos lehet, akinek pénze, tőkéje van. Hiszen - mondta - tudunk példát arra, hogy a privatizációt politikai, ideológiai szempontoknak rendelték alá. Ezt az előző kormánynak címezte; ez számára elfogadhatatlan. Ugyanakkor felhívja a figyelmet a veszélyre, amely szerint e jelentkezik a másik oldalon is - a másik oldal alatt a munkavállalói szervezeteket és a szakszervezeteket érti , akik szintén ellenzik a készpénzes privatizációt, és ellene vannak a benyújtott törvényjavaslatnak. Veszélyesnek tartja továbbá azt is, hogy a Ház egészén keresztülívelő koalíció látszik kialakulni a kormány privatizációs elképzeléseivel szemben. Én szívből remélem, hogy a Ház egészén átívelő koalíció meg fog születni a privatizációs törvény vitája kapcsán. De a lényeg az, hogy ez már önmagába n is megkérdőjelezi a bevételi tervezet realitását. Mert ezek után igazán nem nehéz megjósolni, hogy a parlamenti vita és szavazás során ez a törvény jelentős változásokon fog átesni. De a költségvetési törvény nem számol a sokszor beharangozott és elkerül hetetlen energiaáremeléssel sem. A várható 30 vagy 70 százalékos emelés olyan mértékű megterhelést jelent a központi és az önkormányzati költségvetési szervek számára, hogy a kiadási előirányzatok egészen biztosan tarthatatlanná válnak. Ahhoz, hogy a köl tségvetésről, annak bevételi vagy kiadási oldaláról valóban érdemi vita folyhasson, tisztelettel kérjük a kormányt, hogy a tervezett áremelés hatásait vezesse át a költségvetésen. Az államháztartás másik alrendszere a társadalombiztosítás, amely rengeteg s zálon keresztül kapcsolódik a költségvetéshez. A további profiltisztítás mértékét, az állami tehervállalás volumenét és rendjét például csak a társadalombiztosítási önkormányzatok költségvetésének ismeretében lehet majd eldönteni. (10.20) Ezek azonban olya n mértékig befolyásolják a költségvetés kiadási oldalát, hogy erről egyáltalán beszélni is csak a társadalombiztosítási költségvetés elfogadása után lesz lehetőség. A kormány persze mindent el is követett annak érdekében, hogy a komoly szakmai vita lehetős égét ki is zárja. Az ÁSZvizsgálat is megállapította, hogy a címrend változása, a változások levezetésének hiánya miatt az előirányzat évek közötti összehasonlítása nem lehetséges. Ez lényegében azt jelenti, hogy az
