Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 25 (39. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SZILÁGYINÉ CSÁSZÁR TERÉZIA (KDNP):
2445 Végezetül: a témát azért tartom nagyon fontosnak, mert jelen pillanatban a sz ociálisoktatási ellátásból 23 százalék esik erre a szférára. Feltétlenül szükségesnek és célszerűnek tartom bővíteni; kevesebb eszközből, kevesebb ráfordításból jobb minőség érhető el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Megköszönöm Sirály Péter képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének imént elhangzott felszólalását. Szólásra következik dr. Szilágyiné Császár Terézia, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője. A szólásra készülők sorából néhány nevet felolvasnék, mert az ülésteremben nem látom a képviselőket: Horn Gábor, Wachsler Tamás, Filló Pál, Kónya Imre és Kücsön Sándor. Az elkövetkezendőkben ezek közül a képviselők közül a képviselőket sorrendben fogom szólítani. Tehát megadom a szót dr. Szilágyiné Császár Teréziának. DR. SZILÁGYINÉ CSÁSZÁR TERÉZIA (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt napok vitáiban a '95ös költségvetés tervezetét igen sokan, sokféle szempontból elemezve bírálták vagy pozitív j elzőkkel illették. Én többek között egy olyan szempontból is vizsgáltam, hogy hányszor sértett törvényt a kormány a költségvetés tervezetében. Nem olyan túl régen, e Ház falai között egy képviselői kérdésre válaszolva - ha jól emlékszem, Pusztai képviselőn ő kérdésére válaszolva - a miniszterelnök úr garanciát vállalt arra, hogy a kormány a törvények minden betűjét be fogja tartani, s ő lesz az, aki az esetlegesen előforduló törvénysértések ellen fel fog lépni. Én most többek között szeretnék az ő szíves fig yelmébe ajánlani egy kis csokrot a beterjesztő törvénysértéseiből - amit persze lehet, elnézően mosolyogva, csupán a pénzügyminiszter úr apró furfangjainak is tekinteni. A kormány a költségvetés késedelmes beterjesztésével többször is megsértette az államh áztartásról szóló 1992. évi XXXVIIIas számú törvényt. Mert e törvény előírja, hogy a kormány a helyi önkormányzatok költségvetésének összeállításához augusztus 31ig rendelkezésükre bocsátja a költségvetési irányelveket és az önkormányzat pénzügyi szabály ozásának előzetes elgondolásait. E törvény még akkor is kötelez erre, ha éppen önkormányzati választások zajlanak. A törvény azt is előírja, hogy a kormány köteles szeptember 30áig benyújtani az Országgyűlésnek a következő évre vonatkozó törvényjavaslatot , és ehhez mellékeli az államháztartási mérlegek tervezeteit. A törvényszegés ténye alól az sem jelent felmentést, hogy a 70 százaléknál nagyobb többséggel rendelkező kormánypártok a Magyar Köztársaság pótköltségvetéséről szóló 1994. évi XLIXes törvény 44 . §ában felmentették magukat az államháztartási törvényben megfogalmazott kötelezettségek alól, mivel a pótköltségvetés azonban csak október 29én jelent meg a Magyar Közlönyben, amikor a kormány már rég a törvénysértés állapotában volt; tehát nemcsak erk ölcsileg felelős a késlekedésért, de jogilag is törvénysértést követett el. Mielőtt még elfogultsággal lennék vádolható, az is igaz persze, hogy a megelőző kormány az államháztartási törvény 50. § (2) bekezdésétől eltérően valóban nem tájékoztatta az Orszá ggyűlést a következő évi gazdaságpolitikai programról és a költségvetési politika fő irányairól. Ezt azonban június 30ig kellett volna megtennie, amikor a régi parlament már régen feloszlott; tehát nem volt kinek benyújtania. A választások előtt és utá n az MSZP és az SZDSZ gyökeresen új gazdaságpolitikát ígért. Így tehát egyértelmű, hogy a gazdaságpolitikát megtestesítő, az elveket a gyakorlatba átültető költségvetés meghatározó irányelveit már az új kormánynak kellett elkészítenie. De az új kormány nem ezt tette, hanem elkészítette a '94es pótköltségvetést, amelynek gazdaságilag teljesen felesleges
