Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 24 (38. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - BAUER TAMÁS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - PANCZA ISTVÁN (FKGP):
2412 döntési hatáskörüket, mint amelyek a központi költségvetési szervekre vonatkoz tak. Ez eddig is gyakorlat volt. Ha ez a gyakorlat most is megismétlődik - hogy csak egy példát mondjak , az odavezethet, hogy a fővárosban az önkormányzat saját hatáskörben privatizálhat lakásokat, ingatlanokat, vagy például darabonként, csoportonként el adhatja a köztisztasági vállalat gépeit. Egy másik témakör, a kormány kezességvállalási lehetőségeinek témaköre, amivel azt hiszem, részletesebben kell foglalkoznunk. Ennek lényege, hogy felhatalmazza a törvénytervezet a kormányt arra, hogy a költségvetés terhére korlátozás nélkül vállaljon kezességet az Országgyűlés tudta és beleegyezése nélkül. Ez tulajdonképpen nem más, mint egy kitöltetlen váltó, amelyet ez a törvény tálcán nyújt a kormánynak, amellyel a kormány tetszőleges kezességvállalásokat megtehet . Ezzel alapvetően befolyásolhatja a nemzetgazdaság helyzetét, befolyásolhatja a társadalom állapotát, részben a gazdaságon keresztül, részben azonban közvetlenül is. Hiszen költségvetési szervek, vagy éppen kulturális vagy félpolitikai intézmények részére is juttathat úgy kölcsönt, hogy kezességet vállal ezek visszafizetéséért; tehát tulajdonképpen a gazdaságot, a társadalmi állapotot és a politikai erőviszonyokat is kontroll nélkül tudja önhatalmúlag befolyásolni. (12.20) Tisztelt Ház! Az Országgyűlésnek az a feladata, hogy ellenőrizze a kormányt, megszabja a kormányzás irányvonalát, és erről a kormányt elszámoltassa. Erről a jogáról az Országgyűlés nem mondhat le, különösen akkor nem, ha az az Országgyűlés egy demokratikus nemzet szabadon választott Orszá ggyűlése, amely nemcsak egy pártnak, hanem egy egész népnek felelős. Felelős abban az értelemben, hogy mindazért, ami ez alatt a 4 év alatt bekövetkezik ebben az országban, nemcsak a kormányzópártoknak kell vállalniok a felelősséget, hanem az egész Ország gyűlésnek. A kisebbségnek, az ellenzéknek feladata, hogy erre felhívja a figyelmet, hogy ezt hangsúlyozza, az ország tudomására hozza; mert csak ezzel teszi meg a kötelességét, így hívja fel a figyelmet, így rázza fel az országot olyan ügyekben, amelyek az ország jövőjének az eldöntését befolyásolhatják. Ilyen fontos kérdés az, hogy vajon "biankó váltót" adunke kormánynak arra, hogy a társadalmat, a gazdaságot és a politikát szabadon befolyásolhassa. Javasolni fogjuk a részletes vitá ban, hogy a törvénytervezetnek ez a szakasza ne kerüljön elfogadásra, ne kerüljön be a törvény végleges szövegébe. Biztosítani akarjuk - és remélem, önök is úgy gondolják , hogy az Országgyűlés kormány feletti ellenőrzési jogát mindenképpen fenntartsuk. M ég egy kérdésre szeretnék kitérni. Ez a kérdéscsoport tulajdonképpen egy teljesen ártatlan és logikus kérése a kormányzatnak, hogy tudniillik a költségvetési fejezetek átcsoportosítását az Országgyűlés jóváhagyása nélkül tehesse meg olyan esetekben, amikor átszervezésről vagy valamilyen intézmények megszűnéséről van szó. Ez természetes kormányzati igény abban az esetben, ha egy kutatóintézetről vagy éppen valamilyen, a kormány alá tartozó hivatalról van szó. Értelemszerű a dolog, hiszen a kormány a saját mu nkáját önmaga kell hogy megszervezze. Vannak azonban kivételek. Ilyen kivétel a rádió és a televízió. Hölgyeim és Uraim! Önök már az előző években tapasztalhatták, hogyan lehet egy elnöki kinevezést vagy egy elnök lecserélését megakadályozni azzal, hogy a költségvetés rendelkezésére álló pénzeket visszatartják. Ennek a visszatartásnak egyik módja lehet az átcsoportosítás. Ha ezt az átcsoportosítási lehetőséget meghagyjuk a kormánynak a médiák esetében, akkor törvényes alapot adunk arra, hogy ugyanúgy járjon el a televízió és a rádió esetében, mint ahogy azt az előző kormány tette - és mindannyian emlékszünk, hogy ez országos botrányt kavart. Ezt a lehetőséget ilyen törvényes formában nem célszerű a kormánynak megadni. A törvények nem azért születnek, hogy az t foglaljuk mondatokba, hogy mi van akkor, ha a dolgok jól mennek. A törvénynek arra kell felkészülnie, hogyha valamilyen zavar van ebben a rendszerben, akkor azt a zavart hogyan kell megszüntetni.
