Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 23 (37. szám) - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - TÓTH SÁNDOR (MSZP):
2353 kamattámogatást a termelést szervező és a termékfelvásárlásra vonatkozó úgynevezett integrátor szervezeteken, termelési rendszereken, szövetkezeteken, feldolgozó vállalk ozásokon keresztül is megkaphassák. A pénzintézeti hitelhez hasonlóan a mezőgazdasági termelés anyagköltségeinek finanszírozását szolgáló, a szövetkezeti törvény által megengedett, úgynevezett tagi kölcsönre javaslom kiterjeszteni a 10 százalékos kamattámo gatás igényét is. Tovább kell folytatni az agrárágazat szerkezeti és szervezeti átalakítását, a meglévő vagyontárgyak új szervezetben történő hasznosítását és komplettírozását elősegítő reorganizációs programot. A költségvetés szerint 1995. év végéig továb bi új pályázatok is engedélyezhetők lesznek. Ehhez a költségvetési javaslat 6,5 milliárd forint összeg felhasználását teszi lehetővé. Ezen összeg nagyobb részét a korábban jóváhagyott pályázatok áthúzódó támogatása sajnos leköti, ezért az új pályázatok eng edélyezésénél korlátozni kell az egy pályázónál támogatható reorganizációs hitel összegét. Az új törvényi szabályozás keretében létrehozandó egységes Mezőgazdasági Alap feltételrendszerének célirányos kialakításával elő kell segíteni a mezőgazdaság, erdő, vadgazdálkodás, illetve a halászat biológiai, valamint anyagiműszaki alapjainak fejlesztését, a termőföld megóvását, egyes gazdaságilag elmaradott körzetekben a mezőgazdasági célú földhasználatot. Az egységes törvényi szabályozás eredményeként lehetővé v álik a rendelkezésre álló források racionális hasznosítása, időleges átcsoportosítása. Az Alap, törvényben előírt jogcímeken és mértékben saját bevételekkel is rendelkezik, amelyek a törvényben meghatározott célra használhatók fel. Ezen túlmenően az Alap t ámogatására az 1995. évi költségvetési törvényjavaslat 9 milliárd forintot biztosít. Ezen utóbbi összeg felhasználásával támogatni tervezi a kormány többek között a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási, halászati, valamint egyes élelmiszeripari beruházásokat; a mezőgazdasági szempontból fontos, Útalapból is támogatott összekötő- vagy bekötőutak létesítését; a minőségi árualapok előállításához szükséges tenyészállatok beszerzését, illetve tenyésztésbe állítását; a mezőgazdasági termelés biológiai alapjainak fejlesztését, úgymint génbankok, törzsültetvények, magas biológiai értéket képviselő vető, illetve szaporítóanyagok elterjesztését; a gazdaságilag elmaradott körzetek meghatározott településeihez tartozó mezőgazdasági földhasználatot, valamint a nem biztosítható természeti károk gazdasági hatásainak mérséklését. Továbbra is támogatás biztosítható a termőföld minőségének megőrzését, javítását szolgáló melioráció, valamint az öntözésfejlesztés beruházásaihoz. E célra 1995ben 1,6 milliárd forint fordítható. Ezen összeg terhére - a vissza nem térítendő támogatás mellett - a melioráció építési munkálataihoz 60 százalékos kamattámogatást is indokoltnak tartok. Az erdőtelepítések iránt megnyilvánuló növekvő társadalmi igény s az erdősítés kormányprogr amban tervezett ütemének teljesítéséhez 1995. évre az erdőtelepítés, erdőszerkezetátalakítás, fásítás kormányzati beruházásaira 1 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés, ugyanakkor az erdőpusztulás gazdasági következményeinek elhárításához 0,2 milli árd forint áll rendelkezésre. A nem biztosítható természeti károk gazdasági hatásainak mérséklését a mezőgazdasági termelők normatív alapon szabályozott jövedelemkockázati befizetése és az állami költségvetés hozzájárulása alapján lehet megoldani. Ehhez az 1995. évi költségvetési törvényjavaslat 0,2 milliárd forint támogatást biztosít. Felhasználását a Mezőgazdasági Alap keretében szabályozni kell. (17.40) A törvényjavaslat szerint a támogatás odaítélésében jelentő s szerepet kapnak a magyar agrárkamarák is. Azt gondolom, az előirányzatok főbb céljait tekintve is tükröződik az a törekvés, hogy a támogatást egyre inkább azok a termelők kapják, akiknek a megsegítése a legfontosabb. Ennek kapcsán elég csak az agrárterme lési támogatás közel 30 százalékos, vagy a Mezőgazdasági Alap mintegy 20 százalékos növelésére gondolni.
