Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 23 (37. szám) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP):
2324 kutya. Tehát legyen vége annak, hogy egymásnak megyünk, ölnek megyünk, hogy legyen szövetkezet, vagy ne. Legyen, de azt tegyük normálissá. Ebben értsünk egyet, könyörgöm. Köszönöm szépen. (Taps. - Közbeszólás a kisgazdapárt soraiból: Erről v an szó!) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Viszonválaszra megadom a szót Bogárdi Zoltán képviselő úrnak. (14.40) BOGÁRDI ZOLTÁN (MSZP) : Első eset, tisztelt Ház, amikor Francz úrral egyetértek, csak megint egy kis probléma van. Éppen ma tá rgyaljuk az 1995. évi költségvetést és az a szándék, amit itt Francz úr elmondott, ezen a költségvetésen itt nem látszik. Bele kellett volna akkor tenni, és mi nagyon szívesen, szívvelörömmel megszavaznánk. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Kö szönöm. Megadom a szót dr. Bernáth Varga Balázs képviselő úrnak, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából, egyben kérem felkészülésre dr. Gerócs József képviselő urat. DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Immár abban a könnyű helyzetben vagyok, hogy a kisgazda frakcióból megfogalmazták az álláspontot; részben politikai, részben pedig jogi oldalról támasztottak alá bizonyos tényeket. Én úgy gondolom, hogy ezt az egész kérdést gazdasági old alról is figyelni kell, mert a magyar mezőgazdaság jelenlegi helyzete megkívánja a több odafigyelést. Amikor a kormányprogramot annak idején elolvastam, úgy gondoltam, hogy a gazdasági törvények között a jelenlegi törvénytervezet egy szélesebb keretekben v agy egy koncepció keretében kerül beterjesztésre. Sajnos, amikor ezt a törvénytervezet megláttam, megdöbbenten vettem észre, hogy e törvénytervezetben, e törvényjavaslatban csupán eljárásjogi szabályok vannak beterjesztve, amelyek hogy mennyire törvénysért őek vagy jogszerűek - ez lényegében gazdasági oldalról: a szövetkezetekkel kapcsolatos gondokon aligha fog segíteni. Úgy gondolom, az - ami eljárásjogi szabály , hogy a közgyűlés összehívása, ismételt összehívása a gyakorlatban azon a napon vagy más napon történik, azt hiszem teljesen közömbös. Jó néhány évtizedet dolgoztam szövetkezetekben, s tudom, hogy vagy az egyik, vagy a másik csoport nem vett részt azon az ismételt közgyűlésen. Én inkább más látnék ezekben a szabályozásokban, ezeket kell figyelembe venni: a határozatképesség kérdése, 50 százalék vagy kétharmados legyen a gyakorlatban. Inkább közelíteni kell az 50 százalékos felé, mert az emberek - ha tagok is - egy része már munkanélkülivé vált, hiába kap meghívást egy közgyűlésre, bizony nem biztos, hogy azon részt is tud venni. A további napirenddel kapcsolatosan: a kívülállók kapnak egy lehetőséget, ha az üzletrészük ereje a 10 százalékot eléri, egyetlen esetben: napirendi pont megfogalmazása egy közgyűlés keretében. Én úgy gondolom, hogy e törvény javaslattól eltérően más megoldást kell keresni az üzletrésztulajdonosokkal kapcsolatosan - amelyre a későbbiek során ki fogok térni. Az előterjesztett törvényjavaslattal részleteiben alig akarok foglalkozni. Torgyán képviselő úr jogilag teljes mértékben ezt elmondta. Én is gondnak tartok bizonyos diszkriminatív intézkedést a tag és kívülálló esetében, mert végül is mind a kettő lehet tulajdonosa ugyannak a szövetkezetnek, a törvény megfogalmazásától eltérően. A szövetkezeti törvényben, magában a hatályos jogi szabályozásban is igen sok törvénytelenség van, amelyet azt hiszem a jelenlegi törvényjavaslat az indokolási részében a kívülállók vonatkozásában is úgy fogalmaz meg: e személyi kör nem azonos jogú a tagsággal. Az én
