Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 23 (37. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat átalános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
2306 Érdemes egy kissé elidőzni a számoknál: az ezévi költségvetés tervezett hiánya 330 m illiárd - ugyanez teljes egészében 447 milliárd idén, mármint 1995ben. Ez az összeg kisebb, mint a jövőre esedékes adósságszolgálat. Ha tehát nem lenne a nyakunkon az adósság, akkor szufficites költségvetésünk lehetne - ha a tőketörlesztést is hozzászámít om, akkor egész szép szufficit. (13.10) De hát nem számíthatom hozzá, mert az adósság adva van. De azt azért látnunk kell, hogy nem a mai magyar gazdaság van igazán rossz állapotban, hanem az elmúlt évtizedek gazdasága hagyta örökül ránk ezt a helyzetet. A kormány gazdaságpolitikája ezt a kérdést valójában nem látszik kezelni. Miről is van szó? Reálértékben vagy hat százalékkal csökkennek a kiadások. Reálértékben vagy három százalékkal nőnek a bevételek. Mikor lesz elegendő ez a pénz ahhoz, hogy az előbb em lített hatalmas adósságterhet le tudjuk dolgozni? Mi lehetne még? Privatizáció? Itt kétségbe vonták képviselőtársaim, hogy a 150 milliárd - ha jól emlékszem , ami be van erre tervezve, teljesíthető lesze? És mennyivel többet kellene teljesíteni, hogy ez az adósságteher érdemben szűnjék? Nem fog sikerülni. Nemhogy jövőre, de egyébként is úgy tűnik, hogy ez nem megy. A megoldás végül is csak az lesz, ha a növekedési pályához elérkezünk. Itt végül is szinte egy időkülönbségen vitatkozunk. Mi ezen az oldalon úgy látjuk, itt az idő. Ott, azon az oldalon úgy látják, erre még várni kell. Pénzügyminiszter úr miniszteri expozéjában Churchillt idézte: a parlament arra való, hogy pokollá tegye az életét, a kormányét, a miniszterekét. Lehet. Úgy látszik, a pokol nem m egkerülhető. Talán azért, mert a helyzet pokoli. Vigasztalásul egy József Attila által is idézett népdalt említek: Aki dudá s akar lenni, pokolra kell annak menni, ottan kell tanulni, hogyan kell dudálni. A pokol útját járjuk, s napjainkban nemcsak a parlament épülete az, amelyben pokoli rossznak tartják a fogyasztás visszafogásán alapuló gazdaságpolitikát. Nem is csak az érint ettek részéről jön a kritika. Egyre több szakember fordul el ettől a fékező politikától. Pár éve még Kádár Béla szinte elszigetelten mondta a növekedés fontosságát, magányosan viselte el az etatizmus lekicsinylésként rárakott bélyegét. Ma fordulni látszik a szél: a szakmai megítélés körültekintőbb, és egyre több a növekedést elősegítő gazdasági környezet megteremtését támogató vélemény. Meg vagyok győződve arról, hogy miniszter úr nem ördögi gonoszságból hozta ide ezt a pokoli rossz költségvetést, hanem his z abban, hogy noha rossz ez, de nincs más megoldás. Mi hiszünk abban, hogy van más megoldás. Kérem, ha majd a kormánypárti többség megszavazza a költségvetést - amiben nem kételkedem , ne higgye azt, hogy egyben a fogyasztás csökkentését is, mint egyetlen megoldást, meg fogják szavazni. Nagyon figyeljen oda azokra, akik már felismerték, hogy a gazdaságpolitikai úttévesztés állapotában vagyunk. Nem véletlen, hogy nem sikerült megkötni a társadalmigazdasági megállapodást, nő a feszültség az országban. Kérde zze meg a vasutasokat is, mit gondolnak minderről. Vegye észre, ellentmondani önnek ma nemcsak szociális demagógia, nemcsak a hozzáértés hiánya, nemcsak az amatőr politikusok felelőssége, hanem a kitörési pontok felelős keresése, amelyben hitem szerint egy ek vagyunk a parlament mindkét oldalán. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Megköszönöm Surján Lászlónak elhangzott felszólalását. Ügyrendi kérdésben kétperces fölszólalási keretben megadom a szót dr. Torgy án József frakcióvezető úrnak. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm szépen, elnöknő, a szót. Az ön pártos eljárása miatt vagyok kénytelen felszólalni. Ugyanis ön jelen volt a házbizottság ülésén, amikor szóba került, hogy a Független Kisgazdapárt a szövetke zeti törvényről szóló vita kapcsán, bár összesen 18 jelentkező volt, és abból 9 kisgazda, végül is az elmúlt héten csak egy kisgazda kapott szólási lehetőséget. A házbizottság ezt úgy
