Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 23 (37. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat átalános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz):
2284 költségvetési törvénybe építve. Remélhetőleg, csak azo k csalódtak, akik valódi előrelépést vártak és nem halogatást. Sajnos, azonban ebben a módosító csomagban, amit most a költségvetési törvénybe rejtve eljuttatott hozzánk a kormányzat, ebben is maradtak pontatlan javaslatok, nem akarom az időt ezzel húzni, a lényeg az, hogy a felsőoktatási törvénynek csak néhány bekezdését módosítja, más bekezdés, ami összefügg ezzel, az változatlan marad. Nem tudjuk például, hogy mit kezdenek egy (5), (6) bekezdéssel, ha a (7), (8) bekezdést kiveszik a törvényből, illetve h alasztják. Sokkal fontosabb ennél az, hogy a felsőoktatás új finanszírozási rendjét halasztja el most szinte teljes egészében a költségvetés, ám egy pontot, a hallgatók juttatásait megtartja '95. január 1jétől. Ám mégsem szerez ennek érvényt a törvényterv ezetben, hiszen a hallgatók juttatása vagy a hallgatói létszámarányos juttatás, ez az automatizmus a dologi kiadásokban marad beépítve, nem válik külön. Ily módon elfedi azt a tényt, hogy a felsőoktatás egészében közel 9 milliárd forinttal csökken a dologi természetű támogatás, ebből még további csökkenést jelentenek az automatikusan növekvő hallgatói létszámnövekedés által elvont összegek, ily módon az egyetemek, főiskolák működésére fordítható költségek egészében több mint 40 százalékkal csökkennek. Azt gondolom, ha valaki ilyen erőteljes, mondjuk drasztikus lépésre tesz kísérletet, akkor jó, ha ezt nyíltan vállalja és bontja a költségvetésben. Ez nem történt meg. Mérjük a kormányt önmagához, mérjük a saját programjához. A kormányprogram világosan fog almazott, időpontokat szabott meg, a közoktatási törvény '94. december 31ig benyújtandó módosításáról beszél. Ennek keretében, ezzel egyidejűleg ide, elénk jóváhagyásra kívánta terjeszteni a nemzeti alaptanterv alapelveit, illetőleg ezzel együtt haladékta lanul elkezdi egy hosszú távú iskolaszerkezeti stratégia kialakítását. Ezek nem történtek meg. A szakmai munka helyett leginkább botrányok vagy ügyek jellemzik a minisztérium működését. Az előző lista, a kormány önmagához való mérése és az elmúlt hét, az e lmúlt napok eseményei ezt jól jelzik, elég sok mindent elárulnak. Vegyük még ehhez hozzá azt, hogy ez a tárca volt az egyetlen, amely nem volt képes vagy nem volt hajlandó időben leadni azokat a pontos adatokat, amelyek alapján a képviselők, mi magunk megí télhettük volna a törvény tervezetét. Megkaptuk tegnap délután, köszönjük szépen. Azonban még így is a Magyar Köztársaság '95. évi költségvetési törvényjavaslatához benyújtott gazdaságpolitikai kötet 38. oldalán az a mondat olvasható, amely szerint az első s, tehát a felvett hallgatók számának csökkenését tervezi a kormányzat; ezzel szemben nyilatkoztak oly sokan. Valaki valakit nyilván megint félretájékoztatott vagy rosszul értelmezték ezt vagy pedig arról van szó, amiről itt tegnap beszéltünk, hogy sajtóhi bát követtek el, és a gyorsírók, a gépírók, a nyomdászok, a szedők vagy bárki csökkenést írt növekedés helyett. Nem ártana körülnézni az adminisztrátorok környékén is, hogyha már az államtitkárok olyan jól magukra vállalják a felelősséget. Úgy három héttel ezelőtt idézte a sajtó a tárca vezetőjét, hogy 3 milliárd forintos felsőoktatási fejlesztés indul a következő évben, a '95ös évben. Sajnálatos módon vagy szerencsére a parlament oktatási bizottságában azonban kiderült, hogy ez a 3 milliárd forint csak a pótköltségvetés által már erőteljesen csökkentett és megnyirbált bázis növekedése 3 milliárddal, amiből tehát egymásfél milliárdos összeg marad. Ennek azonban jelentős részét, majdnem több mint a felét elviszi a hallgatói létszámnövekedésből fakadó automa tizmus. Efölött még szemet hunyna az ember, hogyha a beterjesztett költségvetés számait nem adjuk össze és nem derül ki az, hogy a benyújtott költségvetésben az intézmények '94es kiadási teljesítéséhez képest a jövő évre 7,7 milliárd forinttal kevesebb pé nzt tudnak elkölteni az intézmények. Ennyi marad - 7,7 milliárdos hiány , ennyivel kevesebb és nem 3 milliárdos pluszforrás, szó sincs tehát fejlesztésről. Egy biztos, hogy a számtan nem a művelődési tárca erős oldala.
