Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 22 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - VARGA LAJOS (MSZP):
2241 Tisztelt Képviselőtársaim! Ha ezeket a véleményeket egymás mellé tesszük, akkor ebből az jön ki, hogy ennek a költségvetésnek a hiánya nagy valószínűséggel nagyobb lesz, mint amit a pénzügyminisztertől hallottunk, s amit az előterjesztés tartalmaz. Ha csak az ellenzéki szónokok véleményére figyelnék, akkor is azt kellene mondanom, hogy igenis szükség van nagyon szigorú gazdálkodásra, igenis nézzük meg minden fillér helyét, mielőtt kiadjuk, hogy jó helyre adjuke ki, vagy uram bocsá', most vane itt az ideje annak, hogy ezeket a filléreket kiadjuk. Természetesen én is a szigorú gazdálkodás mellett voksolok, és nemcsak azért támogatom a kormányt, mert ezt a szigorú gazdaságpolitikát beterjesztette ide a költségvetés for májában, de azt is elvárom, hogy ha elfogadásra kerül ez a költségvetés, akkor legalább ilyen szigorúsággal járjon el annak végrehajtásában is. Elhangzott a tisztelt Házban, hogy két szemlélet vitájának is fültanúi lehetünk. Nevezetesen arról van szó, hogy hitelből gyorsítsunke; vagy saját erőből, saját kínjainkon keresztül próbáljuk megteremteni a gyorsítás lehetőségét. (18.00) Azt gondolom, a kérdés ilyen fölvetése nem jó. Egyrészt adósságunk külső és belső nagysága már ma is elviselhetetlenül nagy. Másr észt pedig a hitelezők nem nagyon akarják már elhinni nekünk, hogy ezek után most már isten bizony, a gazdaságba fogjuk a hiteleket forgatni és nem szociálpolitikába, nem támogatásra fogjuk elkölteni. Vagyis magyarul: nem kínálgatják a hiteleket. Mint elha ngzott, már az is gond, hogy a jelenlegi hiány finanszírozásához a megfelelő hiteleket megkapja majd a kormány, és a költségvetés finanszírozható legyen. Tehát nem más választási lehetőségünk van, hanem kemény kényszerhelyzetben vagyunk, saját erőnkből kel l kimásznunk ebből a gödörből. Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetés kiadási oldalán egy igen nagy részt foglal el a MÁV. Már ez is arra késztetett volna, hogy szóljak a MÁV helyzetéről, de ezt a késztetést megerősítette a Fidesz vezérszónokának egy ut alása, amely egy állami nagyvállalat tartozásainak elengedését emlegette föl. Elsősorban ezt is úgy, hogy lám, lám, a kormány és a miniszterelnök szavahihetetlen, hiszen korábban arról volt szó, hogy a tbtartozásokat be kell hajtani, most pedig itt nagyle lkűen elengedik a MÁVnak ezeket a tartozásait. Úgy gondolom, képviselőtársunk a hatás érdekében a tényeket hagyta figyelmen kívül, mert a tények egészen mást mondanak. A tény az, hogy a MÁV valóban hatalmas tartozásokat gyűjtött össze, így tbtartozásokat is. A másik oldalon tény az, hogy a kormány - mint ahogy a programjában is benne volt - elhatározta, hogy a MÁVot pénzügyileg szanálni kell. Ezen elhatározás költségvetésben való visszaköszönésének lehetünk a tanúi. Így erről úgy beszélni, mintha ez bizo nyítaná többek között, hogy a kormány szavahihetetlen, úgy gondolom, nyugodtan nevezhetjük blöffnek. Egyébként is, a kormány nem volt olyan jószívű a MÁVval, hogy ezt a támogatást ingyen kérte volna. Igen kemény feltételeket szabott a MÁVnak, többek közö tt olyan feltételeket, melyek szerint jövő évben bérfejlesztés csak az idei bértömeg erejéig lehet. Aki egy picit is járatos ezekben a kérdésekben, az tudja, hogy ez praktikusan azt jelenti, hogy létszámleépítésre lenne szükség ahhoz, hogy bérfejlesztést l ehessen megvalósítani. Gondolom, a jelenlevők tudják, hogy bizony, ebben a kérdésben a vasutas érdekvédelmi szervezetek igencsak más véleményen vannak, mint a kormány. Más véleményen vannak elsősorban azért - amit egyébként a kormány is nagyon jól tud , m ert a MÁV nemcsak saját maga tehet arról, hogy ebbe a helyzetbe került. A MÁV helyzete elsősorban az elmúlt években, mondhatnám azt is, hogy az elmúlt évtizedben romlott meg ilyen drasztikusan. Elsősorban azért, mert a személyszállítás költségeit a személy szállítás árában nem tudta érvényesíteni. Természetesen ezzel nem azt akarom mondani, hogy most a jegyek árait kell emelni. Ez a világon szinte mindenütt kormányzati döntés, politikai kérdés. Természetesen Magyarországon is az. Ugyanakkor viszont a szolgál tató - jelen esetben a MÁV - jogosan várja el, hogy ha egy társadalmilag elfogadott szinten tartják a jegyek árát, akkor támogatásként a valós költségeihez igazított támogatásként kapja meg a jegyek értéke és a tényleges költségek közötti különbséget.
