Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 22 (36. szám) - Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló törvényjavaslat határozathozatala - DR. CSIHA JUDIT igazságügyi minisztériumi államtitkár:
2235 A módosító javaslattal érintett rendelkezés szerint az Országgyűlés két konkrétan meghatározott esetben - ha az ügyész neki felróható okból nem tesz eleget feladatainak, illetőleg ha jogerős ítéletben megállapított bűntettet követ el - mondja ki a hivatalve sztést. Ez az esetkör azonban nem öleli fel mindazokat az eseteket, amikor hivatalvesztés útján indokolt lehet megszüntetni a legfőbbügyészi megbízatást. A bűntett kategóriája nem azonos a bűncselekmény kategóriájával, hanem annál szűkebb. Nem zárható ki, hogy a legfőbb ügyész olyan kisebb súlyú bűncselekményt követ el vagy erkölcsileg súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít, amely a tisztségével nyilvánvalóan nem egyeztethető össze. A módosító javaslat által aggályosnak ítélt, valóban általános jellegge l megfogalmazott hivatalvesztési eset, a tisztségére méltatlanná válás kiiktatása esetén azonban nem lenne mód arra, hogy az erkölcsileg súlyosan kompromittálódott legfőbb ügyész megbízatását hivatalvesztéssel szüntesse meg az Országgyűlés. Ilyenkor tehát a legfőbb ügyészt választó Országgyűlés megítélésére van bízva, hogy a legfőbb ügyész cselekménye vagy életvitele olyan jellegűe, ami a megbízatás fenntartását lehetővé teszi a jövőben vagy sem. Megjegyzem egyébként, hogy a módosító javaslattal érintett r endelkezés nem egyedi megoldás: ugyanilyen szabályok vonatkoznak az alkotmánybírákra, az Állami Számvevőszék elnökére és alelnökére, az állampolgári jogok országgyűlési biztosára is. Mindezek miatt Szabad képviselő úr módosító javaslatával nem értek egyet. Torgyán József képviselő úr az ügyész személyi összeférhetetlenségének tilalma alóli felmentés lehetőségét rögzítő szabály elhagyását indítványozta, arra hivatkozva: a közélet tisztaságának követelménye ilyen felmentést nem tesz elfogadhatóvá. A felmentés lehetőségének kimondására azért van szükség, mert nem ritka eset, hogy egymás hozzátartozói dolgoznak ugyanazon ügyészségen. Értékes szakemberek távozásával járna, ha ilyen lehetőséget a javaslat nem biztosítana, ez pedig több helyen fennakadást okozna az ügyészségek tevékenységében, amit mindenképpen indokolt lenne elkerülni. A javaslat által biztosított felmentési lehetőség meglehetősen szűk körű, hiszen ilyen felmentést csak a legfőbb ügyész adhat, és csak különösen indokolt esetben. Ez a felmentési leh etőség eddig is megvolt, és nem okozott problémát az ügyészségek működésében. Torgyán József képviselő úr és Áder János képviselő úr az ügyésznek a felettes ügyész utasításának végrehajtására vonatkozó kötelezettségét szabályozó rendelkezések módosítását i ndítványozták. A javaslat 43. § (1) bekezdése szerint az ügyész köteles a legfőbb ügyész, illetve a felettes ügyész utasításának eleget tenni. E paragrafus (3)(5) bekezdései rendelkezéseket tartalmaznak arra, hogy az ügyész mely esetben köteles az utasítá s végrehajtását megtagadni, mikor tagadhatja meg, és mikor kérheti az utasítás teljesítése alóli mentesítést. A módosító indítványok e rendszer megváltoztatását kívánják elérni. Áder képviselő úr az utasítás kötelező megtagadásának esetét kiterjesztené min den jogszabálysértés esetére, tehát nemcsak a bűncselekmény és a szabálysértés elkövetésére. Ez a javaslat első ránézésre igen rokonszenvesnek látszik, azonban komoly csapdákat rejt magában. A korántsem mindig egyértelmű, sokszor komoly jogértelmezést igén ylő hatályos joganyagra tekintettel a beosztott ügyészeket ez a szabály jelentősen elbizonytalanítaná. Mint azt a bizottsági vitában a legfőbb ügyész úr is elmondta, a módosító javaslat szerinti megoldás káros következményekkel is járna: a hierarchikusan f elépített ügyészi szervezet a feje tetejére állna, mivel ilyen kötelezettség kimondása esetén az utasítást kapó ügyész lesz kénytelen elbírálni minden fölöttese utasításának jogszerűségét. (17.30) Ez pedig az ügyészi szervezet megbénulásához vezetne. Az ut asításért a felelősséget az utasítást adó ügyésznek kell viselnie. Ezt a követelményt a javaslat szigorú felelősségi szabályok megállapításával is hangsúlyozza. Ugyanakkor lehetőséget biztosít az ügyész részére az utasítás alóli mentesülésre, ha a beosztot t ügyész meg van győződve arról, hogy az utasítás jogszabályellenes és e meggyőződésének hangot is ad. Torgyán képviselő úr még tovább megy, és azt indítványozza, hogy az ügyész jogi meggyőződésével ellentétes utasítást is köteles legyen megtagadni. Ez a m egoldás
