Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 22 (36. szám) - Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosításáról szólótörvényjavaslat együttes általános vitá... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DEMETER ERVIN az MDF
2182 kapcsán egyes termékek adójának 12 százalékra történő emelése nem a közpon ti adók szintjének csökkentését, ellenkezőleg: a növelését jelentette. A szavak és a tettek nincsenek összhangban. A központi adók aránya az 1994. évi várható 53,5 százalékról 57 százalékra nő. A 4 százalékos növekmény közel 50 milliárd forint jövedelemcen tralizációt tartalmaz - ez ellentétben áll a kormány saját célkitűzéseivel. A lakáscélú megtakarítások általános forgalmi adója. Az adótörvényekhez kapcsolódóan kaptunk egy kis tájékoztatót a Pénzügyminisztériumtól, amelynek a 28. oldalá n azt lehet olvasni: "A lakásszektorban alkalmazott áfavisszatérítést megszüntetjük." Az áfaváltozás terheinek kompenzálásáról. A kormányprogram azt ígérte, hogy az áfa változásának esetleges terheit kompenzálja. Az áfatehernövekedést, a 12 százalékra tö rténő emelést a kormány nem kompenzálta megfelelően. Nem azt kérjük számon, hogy teljesen irreális ígéreteit miért nem tartja be, hanem azt kérdezzük, hogy miért ígért felelőtlenül. Úgy látjuk, a tettek itt is ellentmondásban vannak a gyakorlattal. Ennek a lapján azt látjuk, hogy nem az történik, amit a kormány ígér, amit célul tűzött ki. Ha valami bizonytalanságot kelt a gazdasági életben, az az, ha a kormány mást tesz, mint amit beszél, mert teljesen kiszámíthatatlan gazdasági környezetet teremt ezzel. Néz zük konkrétan a törvény szándékait és megoldási javaslatait! Azzal kezdeném, amit támogatunk, amivel egyet tudunk érteni. Támogatjuk az adófegyelem erősítését, és támogatjuk a nyilvántartási rendszer egyszerűsítését célzó megoldásokat. Nem kárhoztatjuk az adófizetési kötelezettség szabályainak megváltoztatását a kisebb cégek, az egyéni vállalkozók körében, ahol a nyilvántartásokat pénzforgalmi szemléletben vezetik. A változások célját el tudjuk fogadni, és reméljük, az a szabály, hogy 90 nappal a teljesítés után a számlát mindenféleképpen áfakötelezettség terheli, gátolni fogja a meggondolatlan számlázást, vagy éppen a nem tisztességes szándékokat fogja korlátozni. Támogatjuk azt is, hogy az importból származó alapításkori apport adómentességét szüntessük me g. Meglátásunk szerint ez egy kiskapu volt, amit igen sűrűn használtak a vállalkozók. Ennek a becsukásával egyetértünk, a magunk részéről támogatjuk. Támogatjuk a külföldi segélyek esetében az áfa visszaigényelhetőségének megszüntetését... (Dr. Békesi Lász ló: Nem a megszüntetését! A visszaigénylését!) Tévedtem, elnézést kérek. Tehát a külföldi segélyek esetében az áfavisszaigénylés lehetőségének a biztosítását helyesnek tartjuk. Helyesnek tartanánk ugyanakkor, ha nem kellene kivételes, egyedi engedélyeket kérni. Jó megoldásnak tartjuk ebben az esetben, ha a visszaigénylés az általános szabályok szerint történik. Nézzük azokat a megoldásokat, amiket elhibázottnak tartunk! Körültekintőbb megoldásra lenne szükség a visszaigénylések szabályozásakor. Azt a szánd ékot nem bíráljuk, ami a jogosulatlan visszaigényléseket vissza kívánja szorítani, ugyanakkor nem tartjuk helyesnek merev rendszert kialakítani a tervezett visszaigényléskor abban az esetben, amikor az alanyi adómentesség határain belül, tehát egymillión b elüli, kis árbevételű cégekről van szó. Ezek ugyanis a tevékenységüket elkezdők vagy az első időszakban alacsonyabb bevételre szert tevő vállalkozók - náluk ez finanszírozási gondokat is jelenthet a kezdeti időszakban. Az alanyi adómentesség választhatóság ának értékhatáremelése helyes lépés, de aggályosnak tartjuk, hogy nincs összhangban a különféle szempontú mesterségek vagy az átalányadózás körében biztosított mértékkel. Biztosak vagyunk abban, hogy az alanyi mentesség változásának felső határa tovább is emelhető. Másodszor: nincs összhang az áfaátalányadózás választhatóságának, illetve a társasági adó átalányadózásának elképzelt mértékei között. Ez zavarokat fog kelteni, és azt az előnyt, hogy a
