Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 22 (36. szám) - Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosításáról szólótörvényjavaslat együttes általános vitá... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - MIKLÓS LÁSZLÓ az MSZP
2179 Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapolom, folytatására ma délután kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! A tegnapi napon az általános forgalmi adóról és a fogyasztási adóról, a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvények módosítása kapcsán a z SZDSZ vezérszónokának a beszédét hallhattuk. Most a felszabadult időben folytatjuk a vezérszónokok felszólalását. Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosításáról szólótörvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Tehát soron következik az általános forgalmi adóról szóló 1 992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása. Az előterjesztéseket T /234. és T/235. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/234/16., valamint T/235/15. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Most tehát az egyes képviselőcsoportok vezérszónokai fejtik ki álláspontjukat, a házbizottság ajánlásának megfelelően 1515 perces időkeretben. Szólásra következik Miklós László, a Magyar Szocialista Párt vezérszónoka, majd soron következik Demeter Ervin, a Magyar Demokrata Fórum vezérszónoka. Megadom a szót Miklós Lászlónak. MIKLÓS LÁSZLÓ az MSZP képviselőcsoport részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Piacgazdaságban a költségvetés mellett az adótörvények határozzák meg a piac szereplőinek mozgásterét, cselekvési irányát. Ezeken keresztül érvényesíti a kormányzat gazdaságpolitikai elképzeléseit. Az 1995ös költségvetés miniszteri expozéjából láthattuk, ha még eddig nem tudtuk volna, hogy milyen szűk ez a mozgástér. Szűk ez a mozgástér, de nem reménytelen. Szűk mindenekelőtt a finanszírozhatóság szempontjából. Bármennyire is vannak egészséges tende nciák a gazdaságban akár a növekedés, akár az export oldaláról, ebben a szerkezetben nem folytatható tovább. Szűk a mozgástér azért is, mert az államháztartási reform nélkül változatlan szerkezetű költségvetést meglehetősen nehéz, csaknem lehetetlen finans zírozni. Ennek a költségvetésnek legnagyobb tételű bevételét jelentik az általános forgalmi adók és a fogyasztási adók. Szűk persze a mozgástere a vállalkozónak is, és ezért a kormánynak mindenekelőtt arra kellett irányt venni, hogy a felhalmozás ösztönzés e érdekében új befektetések, új termelési potenciálok beindítása érdekében könnyítse a vállalkozók mozgásterét. Ezért tehát a társasági adótörvényben megtette azt a lépést, ami hosszú idő óta várt volt már a magyar gazdaságban, nevezetesen a társasági nyer eségadó kulcsának radikális csökkentését. Ugyanakkor persze az adótörvények egymással is összefüggnek. Nem áll önmagában sem a társasági adótörvény, sem a személyi jövedelemadóról szóló törvény, sem a most tárgyalt általános forgalmi adóról és fogyasztási adóról szóló törvény. Azt gondolom, hogy a most tárgyalt két törvényjavaslat további adalékokkal szolgál ahhoz, hogy azok a kívánatos folyamatok induljanak be a magyar gazdaságban, amelyekre oly nagy szükségünk van.
