Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 21 (35. szám) - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - NÉMETH ZSOLT (Fidesz):
2121 bontakozott ki az Élet és Irodalom hasábjain arról, hogy ez az értelmi ségi elit réteg egyáltalán munkát végeze, hogy a tevékenységük honorálására elége a piac önszabályozó rendszere és miegymás. (18.20) Az elmúlt években az ő tevékenységüket szabályozó kedvezmények a következőként néztek ki - ha valaki nem lenne tájékozott , bár azt hiszem, hogy sokan érintettek vagyunk ezeknél a szabályoknál : százezer forint levonható volt az adóalapból, illetőleg az árbevétel 10%áig igénybe vehető volt egy költségátalányrendszer, illetőleg ha valamelyik értelmiségi írástudó barátunk kö nyvelési hajlamokkal rendelkezett, akkor saját maga egy részletes költségelszámolással ennek a 10%nak fölébe mehetett. Ez volt a rendszer idáig. Az előttünk fekvő személyi jövedelemadómódosítási rendszer a következő javaslatot fogalmazza meg. Egyetértünk azzal, hogy immáron nem az adóalap csökkentése, hanem az adó összegének csökkentése kerül szabályozásra, de ez az adócsökkentés 25 ezer forintig mehetne el, illetőleg az ilyen szellemi tevékenységből származó jövedel emnek ez a 25 ezer forint is csak a 25%áig terjedhetne. Ez az elképzelés - hogyha megpróbálom összehasonlítani az elmúlt évek rendszerével - azt jelenti, mintha az elmúlt években nem százezer forint lett volna levonható az adóalapból, hanem - mondjuk a le gmagasabb kategóriákat kalkulálva - mintegy 60 ezer forintos összeg, illetve ha megfordítva értelmezem, tehát ebben az adólevonásos rendszerben próbálom értelmezni az eddigi rendszert, akkor azt kellene mondani, hogy eddig mintegy 44 ezer forint volt levon ható az adóból a legmagasabb kategóriáknál, ezentúl már csak 25 ezer forint lesz levonható. A módosító javaslatom azt célozza - és ehhez szeretném most rövid hozzászólásomban a minisztérium támogatását is megnyerni , hogy az alább felsorolandó okok miatt ettől a mintegy 1920 ezer forintnyi, egy személyre vetíthető adóemeléstől a minisztérium tekintsen el, ha már egyszer ezen réteg számára adócsökkentést nem fogalmaz meg a személyi jövedelemadójavaslat. A javaslatom konkrét számszerűsége úgy nézne ki, hog y a szellemi tevékenységet folytató magánszemély e tevékenységéből származó jövedelmének 35%a, de legfeljebb 44 ezer forint levonható lenne az alapból. Tehát megítélésünk szerint ez a kalkuláció biztosítaná azt, hogy az eddigi kedvezményekkel ez az értelm iségi elit réteg a továbbiakban is rendelkezhessen. Hangsúlyozom: nominális értelemben, tehát némi csökkenést ilyen értelemben - az infláció miatt - már ez a módosító javaslat is jelent. Miért javaslom ezt, miért gondoljuk úgy, hogy ennek az elképzelésnek van racionalitása? Először is azért, mert ezen értelmiségi elit réteg, írástudóink számtalan tevékenységéhez a költségelszámolás lehetősége nem adott. Olyan tevékenységet végeznek - papírt, tollat vásárolnak, fűtik otthon a lakásukat, amikor éppen komponál nak és sorolhatnám , amelyet nem kívánnak és nem is lehetséges költségként elszámolni. Másodszor itt megemlíthető egy szubjektív szempont: ez a réteg nem feltétlenül szeret könyvelni, márpedig ha ezek a módosítások - amelyek itt az előterjesztésben szerep elnek - átmennek, akkor erre rá fognak kényszerülni. Harmadszor: az esetek többségében a szellemi tevékenységet végző nem tudja áthárítani a megrendelőre a megnövekedett terheit, hiszen nagyon gyakran tarifák alapján kerül kifizetésre a Magyar Hírlapnak eg y cikket író újságíró vagy adott esetben egy parlamenti képviselő díja, tehát nem tudja áthárítani a megnövekedett költségeit. Negyedszer megemlítenék egy fiskális szempontot, hiszen itt azért költségvetésről van szó. A költségvetési bevételek maximálisan 19 ezer forint/fő/évvel növekednének, és ha mondjuk ezt megszorozzuk a szellemi elit számával - mondjuk tízezret szoktunk ebbe a kategóriába számolni , számoljunk tízezerrel, bár feltételezem, hogy nagyobb kört érint a javaslat, de tízezer ember esetében ez mintegy 200 millió forint többletbevételt eredményezne a költségvetésben, amely - figyelembe