Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 21 (35. szám) - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - NÉMETH ZSOLT (Fidesz):
2120 A fogyasztásszűkítés általános tendenciája véleményünk szerint közgazdaságilag azért kérdőjelezhető meg - erre egyébként a költségvetés vi tájában majd a holnapi napon szeretnék részletesebben kitérni , mert egyértelműen szűkíteni fogja mind az egyéni, mind a társas vállalkozók tevékenységét is. Ezért mondjuk azt, hogy legalább az alacsony jövedelmű rétegeknél kellene egy határozott kereslet bővítési politikát folytatni, hiszen az ő esetleges fogyasztásemelkedésük nem involválja az import növekedését. Rájuk nem jellemző olyan fogyasztási cikk felhasználása, amelyek importigényesek. Ezzel lehetne ellensúlyozni a kétségtelenül restrikciós politi ka negatív hatását. Ezért kellene a nyugdíjakat egyéb tevékenység mellett is - melyre a nyugdíjasok egyébként egyre inkább rászorulnak - mentesíteni bizonyos határig az adóalaphoz való hozzászámítás kötelezettsége alól. Vagy pedig fel kellene emelni az adó tábla mentességi küszöbét. Mivel a progresszív adótábla nem követi az inflációt - amely pedig az áfa és a fogyasztási adók, valamint az energiaárak emelkedése miatt mindenképpen nőni fog - az adóterhek is nyilvánvalóan növekednek. Az is nyilvánvaló, hogy e z a gyermekeket nevelő családokat érinti a legsúlyosabban. Mikor a vezérszónoki körben szót emeltünk a gyermekkedvezmény eltörlése ellen, különös reagálást kaptunk kormánypárti oldalról, az SZDSZ padsoraiból. A hozzászóló minket érintő azon megállapításáva l egyetértünk, hogy a KDNP mintegy kikövetelte az előbbi kormány termelésbővítő gazdaságpolitikáját. Nem tudunk azonban egyetérteni azzal a részével, melyben értetlenségét fejezte ki a gyermekkedvezmények eltörlése miatti tiltakozásunkkal kapcsolatban. A t öbb gyermeket nevelő családok helyzete véleményünk szerint valóban drámai a küszöbön álló változások tükrében. Ezért, csatlakozva a már előttem felszólaló által is felvetett gondolathoz, erről a helyről is felszólítjuk a pénzügyi kormányzatot egy úgyneveze tt családi típusú, vagy azt megközelítő adórendszer bevezetésének előkészítésére. Nyilvánvaló, hogy ez most nem lehet téma, hisz egy teljes rendszerátalakítást igényel. Nem lehet a forráshiány az ellenérv, mivel a mindenkori adóteher igazságosabb elosztása érdekében emelünk szót. Ezért számunkra evidencia, hogy az eltartottak számának figyelembevételével lehet csak kialakítani egy igazságos adórendszert. Brúszel László képviselő úr a családi adókedvezmény eltörlésével kapcsolatban azt a megállapítást tette, hogy ez tulajdonképpen rendszeridegen, ezért is ki kellene venni ebből az szjakedvezményrendszerből. Ugyanakkor megjelölte az szjamódosítás lényegét: a több adóbevétel elérését. Úgy véljük, hogy a többgyermekes családok irányában elég cinikus lenne az a z indoklás, hogy azért esik ki ez az egyébként a költségvetésnek valóban terhet jelentő, de a családok számára nem olyan nagyon jelentős adókedvezmény, mert rendszeridegen. Úgy véljük, hogy a több adóbevétel elérését semmiképp nem lehet a többgyermekes csa ládok rovására, még csak kisebb mértékben sem érvényesíteni. Ezért javasoljuk és kérjük, hogy a parlament fogadja el ezzel kapcsolatban beterjesztendő módosító indítványunkat. Köszönöm figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Megköszönöm Csépe Béla úr elhangzott felszólalását. Szólásra következik Németh Zsolt, a Fidesz képviselője, és szólásra készül Szabad György, a Magyar Demokrata Fórum képviselője. Megadom a szót Németh Zsoltnak. NÉMETH ZSOLT (Fidesz) : Tisztelt Elnök Asszon y! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A szellemi tevékenységet folytató magánszemélyek személyi jövedelemadózásával kapcsolatban fogalmaznék meg néhány gondolatot és előlegezném meg a módosító javaslatom tartalmát. Kik is ők? Kik is a szellemi tevékenysé get folytató magánszemélyek? Azt hiszem, mindannyian, akik e Házban ülünk, tudjuk, hogy ez a könyvelés és a pénzügy tolvajnyelvén az értelmiségi elit szakmákat fedi: írókat, újságírókat, képző, zene, szín- és előadóművészeket, az írástudóknak azt a körét , amely él is ezzel a képességével, tehát nem csak tud írni, hanem szokott is. Emlékeztetnék arra, hogy az elmúlt években, de már a '80as évek vége felé is egy meglehetősen komoly vita
