Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 21 (35. szám) - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - CSÉPE BÉLA (KDNP):
2119 Felvetődne még a rosszhiszeműség vagy jóhiszeműség kérdése egyegy vélhető adócsalásnál. Nyilvánvalóan a családi adózásnak is meglenne az a hátránya, amely általában az időseket, egyedülállókat vagy egyedülállók közül a több gyermeket tartó szü lőket érintené. A megvalósításnál talán azt látnánk elfogadhatónak, ha az állampolgár választhatna az egyéni, a személyi jövedelemadó vagy a családi adózás között. A cél mindenféleképpen az kell legyen, hogy legyen szociális érzékenysége a jelenlegi adózás nak is, vagy a várható, a későbbi módosításoknak is. Az igazságosabb adózás felé történő elmozdulás még akkor is eredményes, ha kevesebb adóbevételt biztosít. Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Megköszönöm Bernáth Varg a Balázsnak az imént elhangzott felszólalását. Megadom a szót Csépe Bélának, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőjének. Szólásra készül Németh Zsolt, a Fidesz képviselője. CSÉPE BÉLA (KDNP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A beterjesztett személyi jövedelemadó és társasági adótörvénymódosítás tartalmi lényege abban foglalható össze, hogy a prioritást élvező egyensúlyjavítást beruházásösztönzéssel és fogyasztásvisszafogással kívánja elérni. A beruházások ösztönzésének üdvözlése mellett az szjatörv ény módosításánál mindenképp rá kell mutatnunk az e törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók e téren is megmutatkozó hátrányos helyzetére. A kormány koncepciójának logikájából következő fogyasztásvisszafogásnál pedig - amellett, hogy közgazdaságilag is megkérdőjelezzük - mindenképpen rá kell mutatnunk az alacsony jövedelműek, a gyermeket nevelő családok helyzetére ezzel összefüggésben. (18.10) Az egyéni vállalkozók adózásának különös története és máig meg nem oldott helyzete van. Először a vállalkozá si nyereségadó, az úgynevezett ványa szabályai alá helyezte őket még a '90 előtti parlament, majd jelenlegi helyükre, az szja hatálya alá kerültek, de átjárást biztosítottak számukra a társasági adóba. Az átjelentkezetteknek határidőt szabtak a bentmaradás ra, és végül a múlt év végén ezt feloldották, tehát jelenleg átjárási lehetőségük van. De hogy mennyire nincs megoldva a helyzetük, ezt mutatja, hogy míg a társasági adóban most valóban történik egy jelentős adókulcscsökkentés, az egyéni vállalkozók beruh ázás előtt már megadózandó jövedelme teljes egészét a nagy összegű társadalombiztosítási járulék is terheli. Ezért felvetjük annak gondolatát, hogy egyrészt meg kellene vizsgálni az egyéni vállalkozók adózási helyzetét és - nyilván nem most a beterjesztett törvénycsomagnál, hanem a későbbiekben - esetleg egy külön törvényt kellene részükre megalkotni, amely a speciális sajátosságaikat figyelembe tudja venni, hiszen lényegében minden állampolgár az szja alá tartozik, a társasági adóból pedig azért lógnak ki, mert ők nem társaságok. Ezzel összefüggésben már itt is felvetem, hogy ezt a beruházási problémát meg kellene vizsgálni, és szükséges lenne számukra a korábban már jól funkcionált úgynevezett tartalékalapszámla beruházásaikat elősegítő bevezetése. Ugyanc sak létfontosságú a halódó szakmunkástanulóképzés nagyobb méretű támogatása. Mindkét változtatás a jövőt szolgálja, és úgy vélem, hogy az egész költségvetési adócsomagnak nem szabad olyan irányba menetelnie, hogy a jövő elárulásával esetleg valóban meg tu djunk oldani pillanatnyi egyensúlyproblémákat, később azonban, a jövőben ez visszaüt. Ilyen a szakmunkástanulóképzés és az egyéni vállalkozók beruházásainak megfelelő támogatása. Az átalányadónak ugyancsak különös története van. Ez is elég cikcakkos törté net: bevezették, visszavonták, többször különböző kísérletek voltak, hogy milyen formában történjen ez meg. Véleményünk szerint ennek itt, az egyéni vállalkozók körében csak akkor van értelme, ha a tervezett 3 milliós bevételi határig az általános forgalmi adónál is bevezetik. Ezzel kapcsolatban már előbb hallottunk egy felvetést, mi is javasoljuk ennek a megvizsgálását.
