Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 21 (35. szám) - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ (MSZP):
2112 hanem mert egyszerűen nem tud más honnan forrást szedni. Tudna még valahonnan, esetleg külföldről, de azt gondolom, ehhez több feltétel szükséges, és ezt a verziót, azt hiszem - legalábbis olyan mértékben - el is kell vetnünk. Ezeket a számokat és arányokat azért soroltam fel, mert valakik kárhoztatják a kormányzatot, hogy lám, növekszik az adóterhelés... Addig, amíg a kiadási oldalon - csak az előbbi, adósságszolgálattal kapcsolatos tételt említem - ilyen növekmények vannak, azt valahonnan fedezni kell. (17.30) Ezért én tehát azt mondom: a mikor vizsgáljuk, hogy ez az adópolitika, amelyet a kormányzat meghirdetett, hogyan áll összhangban a '95. évi gazdaságpolitika céljaival, ha reálisan nézzük, összhangban áll. Mert csak így tudja megvalósítani azokat a célokat, amelyeket kitűzött. Én azt g ondolom, bátran ki kell azt jelentenem - még ha nem is dicsőség, ez tény, ez egy helyzet , hogy az előttünk lévő adótörvénymódosítások, ezen belül a személyi jövedelemadómódosítás első célja a költségvetésbevételi cél. Nincs mese. Itt lehet cizellálni, hogy mit akarunk, hogy akarunk, az mellébeszélés. A költségvetés bevételét egyrészt ennek az adónemnek is kell állnia. Ezt követően - és talán ezzel együtt - említhetném azt a funkciót, amelyet mások is említettek, a jövedelemátcsoportosító funkciót. Aza z: miközben az adótörvénymódosítás, ezen belül az szjamódosítás, a költségvetés bevételét természetesen növeli, illetve több bevételt szállít a költségvetésnek, úgy próbálja ezt megtenni, hogy az adóval terhelt jövedelmeket is megpróbálja átrendezni abba n az irányban egyébként, amelyet meghirdetett. Azaz az alacsony jövedelműek felé csoportosítja át a magasabbaktól átvett többletet, és valahol a közép - és ezen természetesen lehet vitatkozni, hogy mindig mi a közép- és mi a derékhad, erre vannak azt hisze m elég egzakt számok - valahogy megvan. Tehát talán nem fizet nagyon sokkal többet - egy kicsivel lehet, hogy többet , de valószínűleg kevesebbet sem. Ezt a célt, tehát a jövedelemátcsoportosítást szolgálja többek között - nemcsak ezt, de ezt is - az adó alapkedvezmények adókedvezményekké átalakítása, amelyet a kiadott anyag mintegy 1214 milliárd forintra tesz. De ezt nem viszi el olyan formában, ahogy egyesek gondolják, hanem átcsoportosítja az alacsonyabb jövedelműek felé. Ezt, azt hiszem, nagyon ponto san lehet követni a számokból. A harmadik, amely adópolitikai célként ezekből a számokból és törvénymódosításokból kijön, a megtakarítások ösztönzése. Természetesen lehet vitatkozni azon, hogy elegendőeke ezek az eszközök, vagy sem. Vegyük tudomásul, hogy amíg kifejezetten és kategorikusan első cél a bevételi cél - a költségvetésbevételek finanszírozása - addig nem nagyon lehet dicsekedni többek között mondjuk a megtakarítások vagy a befektetések ösztönzési céljának megvalósulásával sem, mert egyszerűen n em lehet többet tenni, mint ami a törvényekben benne van. Felhívnám a figyelmet arra, hogy az osztalékjövedelem, az árfolyamnyereség adójának tíz százaléka, a különféle biztosítási formákkal kapcsolatos kedvezmények és a befektetési adóhitel egyébként rend kívül jelentős lehet '95ben. Ezekre természetesen lehet azt mondani, hogy valószínűleg nem a legkisebb jövedelműek fogják őket igénybe venni. Nem azokat fogják elsősorban preferálni ezek a kedvezményformák, hanem a magasabb jövedelműeket. Mert biztos igaz , hogy az eddigieknél nagyobb megtakarításra ösztönöz a befektetési adóhitel, mint eddig volt a harminc százalékos befektetési kedvezmény, de ha felmegy egy bizonyos szintig a megtakarító - és hangsúlyozom, a magasabb jövedelműekről van itt szó , akkor má r egymillió forint körül sokkal több megtakarítást tud elérni az adóban, mint eddig. Említhetném negyedikként a kisvállalkozásokkal, vagy vállalkozásokkal kapcsolatos adófeltételek javítását. Itt csak megemlíteném az átalányadót, bizonyos foglalkoztatáspol itikai célú kedvezményt - ezt idáig általában elfelejtették , tehát a munkanélküliek foglalkoztatásával kapcsolatos társadalombiztosítási járulék száz százalékos levonását egy évig, és néhány olyan kedvezményt, mint például a saját gépkocsihasználat eseté n az ötszáz kilométeres átalány
