Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 21 (35. szám) - Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosításáról szólótörvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter:
2105 napon általános forgalmiadófizetési kötelezettsége keletkezik, akár fizetett a vevő, akár nem. Ez a korrekt módon adózó többség számára nem jelent változást. A pénzforgalmi adózók zöme egyébként is kis forgótőkével rendelkezik, így lényegében azonnali fizetés ellenében vállal munkát. A visszaélések másik gócpontja a jogtalan áfavisszaigénylések elszaporodása. Ez különösen azokra az adózókra jellemző, akiknek az éves forgalma nem éri el az alanyi adómentesség értékhatárát. Adóellenőrzési tapasztalatok azt bizonyították, hosszabb távon a kis bevételt hozó v állalkozásokat azért érdemes fenntartani, hogy nagy összegű, gyakran háztartási célú magánbeszerezések áfáját visszaigényeljék. Tömeges például panzió ürügyén több tízmilliós villákat felépíteni áfavisszatérítés mellett. Ez az állapot megszüntethető, ha az áfát visszaigényelni csak az alanyi adómentesség választására jogosító éves összeghatár, azaz egymillió forint elérése után lehet, a beszerzést terhelő adó csak akkor vonható le a fizetendő adóból. Természetesen ha a vállalkozás azért kisbevételű, mert most indult, a termelőeszközök beszerzése most történik, a visszaigénylést az új szabályok is megengedik. A versenyfeltételek egyenlősége megkívánja, hogy az adórendszer ne tegyen különbséget a befektetések között. Ebben lényeges előrelépést hozott az 1993as változás. Maradt azonban egy kiskapu, az importból származó alapításkori apport áfamentessége. Ezt az adómentességet sok esetben fiktív cégalapításokhoz használják. Egyre több cég jön létre csupán azért, hogy azon keresztül áfamentes beszerzéseket bony olítson le. Az alapításkori apport adómentessége legális adómegkerülési lehetőséget jelent minden olyan esetben, amikor a beszerzéseket terhelő adó levonását a törvény egyébként tiltja. Közismert például, hogy így a személygépkocsit terhelő általános szabá lyok szerint vissza nem igényelhető áfa megfizetését el lehet kerülni. Ez a szabályozás az adó megkerülésén túl az importból származó beszerzések indokolatlan versenyelőnyét is eredményezte. Az apport adómentességének megszüntetése a vállalkozók döntő több sége számára nem jelent tényleges adótehernövekedést. A törvény továbbra is biztosítja az adóköteles vállalkozásoknál az adó visszaigénylését. Eredeti elképzeléseink szerint módosult volna a lízing egyik fajtájánál is az adófizetési kötelezettség. A termé k átadásához kötődő adófizetés váltotta volna fel a jelenlegi részkifizetések, az úgynevezett lízingdíjak esedékességekor keletkező adófizetési kötelezettséget. Ettől a javaslattól azonban - az érdekképviseletekkel lefolytatott konzultációra is tekintettel - elállunk. Nem áll szándékunkban adóztatással fékezni a műszaki korszerűsítést, még ha pontosan tudjuk is, hogy a lízingeléssel végzett termékértékesítés ma előnyt élvez a közvetlen beszerzéssel és beruházással szemben. Jövőre a számviteli és pénzügyi el számolásokkal kapcsolatban komplexen tudjuk majd áttekinteni ennek a területnek az adóztatását. Lényeges változtatás, hogy az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár egységesen egymillió forintban kerül meghatározásra. Ez a bolti kiskereskedel emben és a vendéglátásban a jelenlegi értékhatár fennmaradását, más területeken az értékhatár megduplázását jelenti. A tervezett változtatás mind a mértékben, mind pedig az egységesítésben megfelel az Európai Unió ajánlásainak. Jelentős adminisztrációs kön nyítés a kisvállalkozások többsége számára. Az értékhatár erőteljesebb emelése viszont már nem indokolható. Különösen nem a bolti kiskereskedelem és vendéglátás területén, amelyek közvetlenül a végső fogyasztáshoz kapcsolódnak. Itt az alanyi adómentesség a zt jelenti, hogy a költségvetés végleg lemondana a hozzáadott értékre jutó adóbevételről. Adminisztrációt könnyítő és költségkímélő lehetőség a kisebb forgalmú adózóknál a negyedéves bevallás tervezett bevezetése is. A törvényjavaslat még nem tartalmazza, de a kormány az érdekképviseletekkel lefolytatott konzultáció nyomán támogatja azt a javaslatot, hogy a könyvtári szolgáltatás opciós jogon adókötelessé váljon. Ez azt jelenti, hogy a tárgyi adómentesség helyett