Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 21 (35. szám) - Namszraidzsavin Luvszandzsav, Mongólia igazságügy-minisztere és kísérete köszöntése - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. GOMBOS ANDRÁS, a mezőgazdasági bizottság előadója:
2097 való részvétel költségeit elkülönítve és erre a célra nevesítve tartalmazza, nemcsak tartalékalap részeként. Tisztelt Képviselőtársaim! Amennyiben a nemzetközi diplomácia eseményeit önök nyomon követik, akkor láthatják azt, hogy mind az európai integrációs ügyben, tehát az Európai Unióba való felvételünket illetően, mind pedig a katonai integráció ügyében, a NATOba való felvételünket illetően nagyon kedvező fejlemények történtek az elmúlt hetekben, hónapokban, Magyarországnak kom oly esélye van arra, hogy már ez alatt a kormány alatt nagy lépéseket tehet mindkét integrációban való részvétel irányába. Ezért bizottságunk úgy döntött, hogy ebben az évben ugyan egyhangúlag elfogadja a Pénzügyminisztérium előterjesztését, és a költségve tési törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, de még egyszer ilyen költségvetési vitát a mi bizottságunk lefolytatni már nem tud. Valamilyen módszert kell találni arra, hogy számon kérhető, ellenőrizhető legyen az, hogy a Magyar Köztársaság k ormánya az európai és katonai integráció érdekében milyen költségeket hajlandó erre a célra fordítani. Valószínűleg nem működik az a módszer, hogy külön fejezetben gyűjtsük össze a kiadási költségeket, az viszont mindenképpen lehetséges, hogy a minisztériu mokon belül ezt elkülönítve tüntessék föl úgy, mint az integráció általános és az integráció konkrét, közvetlen költségeit. Tehát a '95ös költségvetésünkben ez még nem szerepel, de azzal a reménnyel, hogy '96ban már olyan költségvetést kapunk kézhez, ame lyben ez már szerepelni fog, azt javasoljuk a tisztelt Háznak, hogy az európai integráció szempontjából tekintse általános vitára alkalmasnak a Pénzügyminisztérium előterjesztését. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Megköszönö m Orbán Viktornak, hogy az európai integrációs ügyek bizottságának az álláspontját ismertette. A mezőgazdasági bizottság álláspontját dr. Gombos András ismerteti. Megadom a szót dr. Gombos Andrásnak, a bizottság előadójának. (15.40) DR. GOMBOS ANDRÁS , a me zőgazdasági bizottság előadója : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága 1994. november 16án megtárgyalta a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló T/210es törvényjavaslatot, és ezen belül első sorban az agrárágazatot érintő kérdésekkel igyekezett foglalkozni. A vita során a bizottság először arányaiban áttekintette az agrárágazattal összefüggő befizetéseket és kiadásokat. Megállapította, hogy a költségvetésbe történő összes befizetések közül a p rofitadó 5%át, a vám és vámilleték 1015%át - ezt ebben az évben, de a november 1jei változások után ez valószínűleg 2025%ra emelkedik jövőre , az áfa 26%át, a fogyasztási adó 40%át produkálja az ágazat. Ugyanakkor a felsorolás nem tartalmazza az a grárágazatban felhasznált gépek, anyagok, növényvédőszerek, mezőgazdasági gépek és így tovább vám- és vámilletéktartalmát, mert nyilvánvalóan az ágazat befizetéseihez sorolandók. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a felsorolt számokkal kapcsola tban felhívjam szíves figyelmüket egy nagyon fontos momentumra, nevezetesen az 5%os profitadóbefizetésre. Ez a szám is bizonyítja, hogy az agrárágazat nyereségrátája nagyon alacsony, mintegy 78%os. A bizottság megvizsgálta a törvénytervezetben szereplő támogatásokat, melyek 1995ben összességükben várhatóan 78 milliárdot tesznek ki az 1994. évi 68,5 milliárddal szemben. Ez mintegy 9,5 milliárdos emelkedést jelent, amely körülbelül 14%. A bizottságban markánsan fogalmazódott meg az a vélemény, hogy ez a bővülés csupán a támogatások reálértékének megtartását szolgálja, ami nem kis eredmény. A bizottság jelezni kívánja, hogy az agrárágazatnak - mint az ország szempontjából nagyon jelentős kitörési pontnak - a támogatására nagyobb mértékben lenne szükség. Ug yanakkor ismerve az ország súlyos gazdasági problémáit, a lehetőségeket figyelembe véve a mértéket elfogadhatónak tartja. Felhívja azonban az illetékesek figyelmét, hogy a támogatások igénybevételének jogi szabályozását finomítani szükséges, mely finomítás ok a
