Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 21 (35. szám) - Namszraidzsavin Luvszandzsav, Mongólia igazságügy-minisztere és kísérete köszöntése - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TOLLER LÁSZLÓ, az alkotmányügyi, törvény-előkészítő, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója:
2094 részt vett a Pénzügyminisztérium képviselője, és meghallgattuk a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Állami Számvevőszék előterjesztését is. Mind a két esetben egy nagyon mélyreható tájékozódás és vita történt. Azt javasolja a gazdasági bizottság, hogy az itt elhangzottakat - a részletes vitában felelevenítve - majd a törvényjavaslat végleges formájában újra át kell gondolni, és abból a hasznosítható ötleteket természetesen a törvényjavaslatban érvényesíteni is kellene. Miben volt egyetértés? Egyetértés volt a bizottsági ülésen abban, hogy nehéz a helyzet, nehezen megítélhetők a gazdasági folyamatok, és vannak egymásnak ellentmondó jelenségek is. Az i s ténykérdés, hogy a gazdaságban, elsősorban a reálszférában olyan pozitív jelenségeknek is tanúi vagyunk, melyek gazdasági növekedést mutatnak; az export is nő, a beruházások is nőnek, legalábbis az előző évekhez viszonyítva. Ezzel együtt nagyon súlyos eg yensúlyi problémák tapasztalhatók, nagyon jelentős a külső és nagyon jelentős a belső adósságállomány is - ennek növekedése nemkívánatos folyamat. A finanszírozás nem könnyű, különösen nehéz feladatot állít a pénzügyi kormányzat elé. Gondolni kell arra a t ényezőre is, amely a költségvetés hiányának nagysága miatt az úgynevezett kiszorító hatás megjelenésében jelenik meg, és gondolni kell arra is, hogy ez a nagymértékű adósságállomány, ami már van, bizonyos túlcsordulás esetén úgynevezett adósságspirálba is fordíthatja a jelenségeket. Abban is egyetértés volt a gazdasági bizottság ülésén, hogy az eddig elmondottak bizonyos kényszerpályát jelentenek, és jelentősen beszűkítik a gazdaságpolitika mozgásterét. Azonban ezeket a jelenségeket, ezeket a folyamatokat n em lehet elvonatkoztatni az előző évek történéseitől: ezek azoknak a következményei, és csak így lehet szemlélni őket. Úgy ítélte meg a gazdasági bizottság, hogy az éves költségvetés és az érvényben lévő gazdaságpolitika szorosan összefügg, és ez az összef üggés a benyújtott törvényjavaslatban felfedezhető. Miben volt vita vagy miben lehetne a vita lényegét megfogalmazni? Viszonylag komoly vita alakult ki a GDPnövekedés, illetve a hiány növekedésének összefüggéséről. Ellenzéki képviselők érveltek azzal, ho gy ez a hiány - ami a költségvetésben keletkezik - összefügg a GDP növekedésével. Úgy érveltek, hogy ezek egymással szorosan összefüggő folyamatok. Mi, akik a törvényjavaslat kapcsán többségi véleményt képviselünk, azt gondoljuk, hogy ez az összefüggés nem ilyen egyszerű, ennél sokkal árnyaltabb, és elsősorban a strukturális problémákban kell keresnünk a hiány növekedésének okait. Komoly tételként vetődött fel a stabilizáció versus növekedés problémája is, erről a részletes vitában kívánunk szólni. Természe tesen szóba került a sarokszámok tarthatósága, illetve az ezekkel kapcsolatos nézetek felvetése is. Összességében tehát a gazdasági bizottság az általános vitára való alkalmasság mellett foglalt állást. Úgy gondoljuk, hogy a törvényjavaslat a vitában elhan gzottakkal és a szükséges módosító javaslatokkal feljavítható. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm dr. Karl Imrének a gazdasági bizottság véleményének ismertetését. Megadom a szót Toller Lászlónak, az alkotmán yügyi bizottság előadójának. DR. TOLLER LÁSZLÓ , az alkotmányügyi, törvényelőkészítő, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az alkotmányügyi és igazságügyi bizottság 1994. november 16ai ülésén a T/210. s zám alatt benyújtott törvényjavaslatot megvitatta, és a Házszabály alapján írásban benyújtotta előkészítő ajánlását. Hogy a bizottság szóbeli előterjesztésre is lehetőséget kért, annak az volt az oka, hogy a bizottság ülésén megjelent dr. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke és bejelentette, hogy véleménye szerint a benyújtott törvényjavaslat sérti az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 2.
