Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 21 (35. szám) - A Házbizottság ajánlása a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tágyalási időkeretének felosztásáról: - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter:
2075 Tisztelt Ház! Az 1994. évi pótköltségvetés és a '93as zárszámadás tárgyalásakor már több oldalról is kritikus elemzés alá vettük a gazdaság mai helyzetét. Mo st mindebből csak azt emelném ki, ami az 1995. évi gazdaságpolitikai kormányzati cselekvés alátámasztásához nélkülözhetetlen. 1992 utolsó hónapjaitól fokozatosan megváltozott az a korábbi tendencia, hogy a nagyarányú gazdasági visszaesés elfogadható, sőt h elyenként javuló egyensúlyi pozícióval járt. Azóta súlyos egyensúlyi feszültségeket jelez a termelésnél nagyobb hazai felhasználás, a folyamatosan és erőteljesen növekvő import, a külső és belső államadósság emelkedése. 1993ban még mérséklődött a gazdaság teljesítménye és ezen belül nagymértékben visszaesett az export; '94ben viszont mindkettő ismét a két évvel ezelőtti szint közelébe emelkedik. Mindkét évben folyamatosan és magas ütemben nő az import. E jelenségek mögött a következő fő okok állnak: 1. A gazdasági szerkezet változása erőtlen, defenzív jellegű; a piacgazdasági követelményeknek megfelelni nem képes kapacitások jó része megszűnt, de a gazdálkodásban nem vált általánossá a vagyongyarapítás igénye; a fogyasztás jóval kisebb mértékben csökkent, illetve hamarabb kezdett emelkedni, mint a felhalmozás; háttérbe szorult a beruházás és a műszaki fejlesztés, így gazdaságunk versenyképessége az exportban labilis, szélsőségesen konjunktúraérzékeny, a hazai piacokon pedig az importtal szemben fokozatosan romlik. A külső egyensúly romlásának alapvető oka tehát nem abban áll, hogy elindult a gazdasági növekedés, hanem hogy az a gazdaság jelenlegi szerkezetében valósul meg, azaz gyenge versenyképességében, a nemzetgazdaság realizált jövedelmét két év óta 810 %kal meghaladó végső felhasználásban, a beruházások 20% alatti, valamint a közületi és lakossági fogyasztás 80%ot meghaladó részarányában rejlik. 2. Pénzügyi oldalról az 199394. évi külső egyensúlyromlást, azaz a működőtőkebehozatalt jóval meghaladó fi zetésimérlegpasszívumok miatt növekvő adósságot az okozza, hogy a vállalkozói szféra működéséhez és az államháztartás magas deficitjének finanszírozásához szükséges együttes forrásigény belföldön nem áll rendelkezésre. A lakossági megtakarítás ugyanis, am ely a jövedelmek és a fogyasztás alakulásától, valamint a kamatpolitika szélsőséges és késedelmes változásától függően erősen hullámzott és az idén nő, erre messze nem elegendő. Ezért mindkét évben jelentős, 3,5 milliárd dollárt meghaladó külső forrásbevon ás, azaz fizetésimérlegpasszívum valósul meg. Miután a külföldi működőtőkebevonás ennél kevesebb, nő a nettó adósságállomány. Tavaly a külföldi működőtőkebevonás a Matáv privatizációja miatt kiugró mértékű, 2,3 milliárd dollár volt, az idén megközelíti a 1,5 milliárd dollárt. A mai szerkezet és versenyképesség, valamint a mai felhasználási arányok mellett tehát gyors ütemben nő az adósság, egyre nehezebbé és drágábbá teszi a gazdaság és a költségvetés finanszírozását, egyre jobban terheli a jövőt, szűkít i a gazdaság mozgásterét. Külön is szólnom kell a magyar gazdaság ez évi várható eredményeiről. Ezek a teljesítmények ellentmondásosak, egyszerre vannak jelen a gazdaságban a pozitív, reményt keltő elemek és a negatív, aggodalomra okot adó tendenciák. Hoss zú évek óta először nő a GDP Magyarországon, méghozzá az eddigi várakozásoknál is nagyobb, három százalékot meghaladó mértékben. A reálgazdaság minden nagy szektorában: az iparban, a mezőgazdaságban és az építőiparban egyaránt nő a termelés. Évek óta elősz ör emelkednek a beruházások - igaz, hogy a beruházási ráta még így is 20% alatt marad , s a közületi fogyasztás mellett nő a lakosság fogyasztása is. Az 1993as mélypont után újra nő az export, de ezt a dinamikát meghaladja az import növekedése. A GDPnél 45%kal magasabb a nettó reálbérek, 34%kal a reáljövedelmek emelkedése. Az általános növekedés örvendetes jelei mögött egyensúlyzavarok húzódnak meg. Az államháztartás hiánya a pótköltségvetés korrekciós lépései után a növekvő GDP 7%a körül fog alakul ni, a folyó fizetési mérleg hiánya előreláthatólag 3,63,8 milliárd dollár között lesz és meghaladja a GDP 8 százalékát.
