Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 21 (35. szám) - A Házbizottság ajánlása a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tágyalási időkeretének felosztásáról: - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter:
2076 (13.50) Mit mutat ez az ellentmondásos kép? Azt, hogy a magyar gazdaság a rossz struktúrában alacsony versenyképesség mellett mesterség esen és korán megindított, úgynevezett fedezet nélküli növekedés pályájára állt. Ez az út rendkívül veszélyes, csak rövid távon tartható fenn. Gyors és súlyos eladósodással jár, tartósan sem külföldről, sem belföldről nem finanszírozható. A huszonnegyedik órában vagyunk, hogy megelőzzük ennek a gazdaságpolitikának a későbbi káros hatásait. Mi tehát a teendő? Megállítani az egyensúlyromlást és eladósodást - azaz stabilizálni a gazdaságot , emellett megőrizni, sőt gyorsítani a növekedés egészséges elemeit, j avítani a versenyképességet, végrehajtani és ösztönözni a strukturális reformokat, növelni az exportot és a beruházásokat, ösztönözni a megtakarításokat és a tőkebefektetést. Ehhez egyetlen út vezet: mérsékelni a GDP és a végső felhasználás közötti különbs éget, azaz megfékezni a rendszeres túlköltekezést, valamint többet fordítani beruházásra és befektetésre, kevesebbet végső fogyasztásra. Bírálóink, valamint a feltétel nélküli növekedés hívei gyakran szemünkre vetik, van más, ennél jobb út is. A stabilizác ió záloga az előre menekülés, a gyorsított, úgynevezett fedezet nélküli növekedés - állítják. Ezt a nézetet képviseli számos ellenzéki párt, sőt e mellett a szociális partnerek egy része is. Ma ezen az úton halad az ország. Magyarország számára ez zsákutca : újabb eladósodáshoz, előbbutóbb pénzügyi csődhöz, fizetőképtelenséghez vezet. Ezt a túlköltekezésre, mesterséges keresletbővítésre, deficitre alapozott növekedési politikát csak azok az országok engedhetik meg maguknak - azok is rövid ideig , amelyek s zabadon rendelkeznek valamennyi termelési tényezővel, munkaerővel, anyaggal és energiahordozókkal, versenyképes kapacitásokkal, s a konjunktúrához csak a piaci kereslet hiányzik. Magyarország nem ilyen ország. Gazdaságunk importigényes; kihasználatlan kapa citásaink többsége nem korszerű; termékeink, szolgáltatásaink versenyképessége többnyire gyenge. Akár a termelés, akár a fogyasztás, akár a beruházások növekedése az import erőteljes bővülésével jár. Ha ezt nem fedezi az export bővülése, az ország menthete tlenül eladósodik, vagy fizetőképtelenné válik. Ezért csak az export és a beruházások bővülésére épített növekedés lehet tartós és egészséges. Ez vezethet el a struktúra átalakulásához, a versenyképesség javulásához, ezen keresztül a fogyasztás és az élets zínvonal növekedéséhez, a foglalkoztatás bővüléséhez és az infláció csökkenéséhez. Fordítva sajnos nem megy. Kalandorság lenne olyan gazdaságpolitikával kísérletezni, amely hazai és nemzetközi - legutóbb például a török - tapasztalatok alapján egyaránt kár os, újabb veszteségekkel jár. Eljött az idő, hogy visszaforduljunk a zsákutcából és helyes útra térjünk. Ehhez akarjuk megtenni jövőre az első lépéseket. Tisztelt Országgyűlés! Az előbb felvázolt stratégiára épül a kormány jövő évi gazdaságpolitikája. E ga zdaságpolitika lényege a következő. Először: radikális, de nem sokkhatású lépéssorozattal megalapozni az elkerülhetetlen stabilizációt. Ez a belföldi felhasználás átalakulásához, a beruházások és befektetések emelkedéséhez, a fogyasztás csökkentéséhez veze t, miközben a gazdaság összteljesítménye nem mérséklődik. Ez azt követeli meg, hogy lefékezzük a külső és belső adósságállomány növekedését, segítsük az export emelkedését, fékezzük az importnövekedést és minden rendelkezésre álló eszközzel előmozdítsuk a gazdaság fejlesztéséhez szükséges, hatékonyan működő külföldi tőke beáramlását. Szigorú szelektív kontroll szükséges az állami költekezésben, emellett jelentős önmérséklet a bérek növelése és a fogyasztás terén. Másodszor: a gazdaság stabilizálásával egyid ejűleg olyan lépéseket teszünk, amelyek a reálszférában a strukturális átalakulás felgyorsulásához, végső soron az alkalmazkodóképesség javulásához vezetnek. Ennek érdekében a vállalkozási szektorban gyorsítjuk és a hatékonyságjavulás szolgálatába állítjuk a privatizációt, gondoskodunk az állam tulajdonában levő vállalkozói vagyon hatékonyabb kezeléséről, a bankrendszer tartós stabilitásának megteremtéséről, az adórendszeren keresztül preferáljuk a beruházásokat és a befektetéseket, az adóskonszolidációban szelekciót érvényesítünk, a kis- és közepes vállalkozásokat hitelhez jutási garanciákkal segítjük, a
