Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 16 (34. szám) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BERREGI ISTVÁN (FKGP):
2029 Ezeket a szövetkezeteket, amelye k az előbb említett ismérveket felmutatták, ugyanúgy kolhoznak, álszövetkezetnek minősítette - mondjuk - az éppen 1990ben hatalomra kerültek nagy többsége. Úgy gondolom tehát, hogy valóban nem a múlton kellene rágódni, hanem most ezt a törvénymódosítást a maga helyén kezelni és az új szövetkezeti törvény érdekében majdan tényleg együttesen, közösen fellépni. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm képviselő úr felszólalását. Megadom a szót - szintén kétperces szólásra - Kis Zoltánnak, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Megszólíttattam Bogárdi úr által, ezért úgy gondolom, hogy néhány szóban azért illik válaszolni erre. A mai napig is tartom azt, amit a nevem alatt jelzett pa píron rögzítettünk, miszerint a szétválás intézményét könnyíteni kell a leválással szemben. Az akkori szabályok az összes tag kétharmadához kötötték a szétválást, mint egyöntetűen megkívánt szavazati jogi garanciát. Nyilvánvaló, ez nem volt tartható. Ehhez képest az a módosítás kimondta, hogy a jelen lévő tagok kétharmada elhatározhatja a szövetkezet szétválását. Egy dolog, ami ebben a törvénymódosításban megjelenik, az, hogy a helyben lakás alapján történő kiválást - mert ez gyakorlatilag nem szétválást, h anem kiválást jelent - nem tartottuk célszerűnek sem április 8án, sem most, és ez a módosítás ezt célozza. Egyebekben semmilyen olyan szigorítást nem céloz, amely a jelenlegi szabályokat abba az irányba tolná el, hogy a szétválás, mint intézményrendszer n ehezüljön. Az SZDSZ nem is fog hozzájárulni olyan módosító indítványok támogatásához, amelyek az összes tag több mint felét írják elő - ilyen módosító indítványokkal már találkoztam. Politikailag nem akarunk visszamenni - ez politikai ügy, nem gazdasági üg y, ahhoz semmi köze nincs. Természetesen ebben nem vagyunk partnerek. Egyebekben a XI. fejezet hatályon kívül helyezése nem kötődik ehhez a jogintézményhez, ez akkor testidegen volt. Ennek a kigyomlálására törekedett a módosítás. Köszönöm szépen. (Taps.) E LNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Visszatérve az előzetes írásbeli jelentkezésekhez, megadom a szót Berregi Istvánnak, a Független Kisgazdapárt képviselőjének. Szólásra készül Tokár István, a Magyar Szocialista Párt képviselője. BERREGI IST VÁN (FKGP) : Köszönöm a szót, tisztelt elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Előre soron kívül hadd mondjak annyit, főleg a helyemről felállva nagyon jól látom és nagyon szomorú vagyok azért, hogy az ország és a vidék láthatja, hogy a magyar parlament j elenlegi összetételét is mennyire érdekli a vidék sorsa, a szövetkezetek sorsa, a földből élők, a földet dolgozó embereknek a sorsa, hiszen róluk van szó. Sajnos, nagyonnagyon foghíjasak a parlamenti padsorok. Sajnos, van olyan frakció - hadd ne mondjam, melyik , ahol egy vagy két ember ül. Ez mérce, s egy olyan mérce, amit látni fognak. Ez nagy szomorúsággal tölt el engem. Este nyolc órakor kellene ennyi embernek lenni, akkor is szoktak ennyien lenni, nem pedig most, délelőtt 10 órakor. Nagyon sokan tudt ák, hogy ma a szövetkezetekről tárgyal a parlament, s őket nyilván kevésbé érdekli, nem foglalkoznak vele - ezt nagyon szomorúnak tartom. Az előttem felszólaló egykét kollegához hasonlóan hadd mondjam el én is, hogy nem teljesen közhivatalból jöttem - azt hiszem, látni is rajtam. Közel negyven évet dolgoztam a mezőgazdaságban, abból harmincötöt szövetkezetekben. Termelőszövetkezetben tizenöt évet, általános fogyasztási szövetkezetben körülbelül húsz évet. Ismerem elég jól a szövetkezeteket, s így próbálok hozzászólni. Elég sok gyakorlati dolgot is hozok hozzászólásomba. Kint téesztagokkal,
