Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 16 (34. szám) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP):
2028 Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Megköszönöm Solymosi József felszólalását. Mielőtt szót adnék az előzetesen írásban jelentkezett felszólalóknak, Bogárdi Zoltánnak kétperces felszólalására adok lehetőséget. BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Solymosi úr hozzászólása nagyon sajnálatosan egy olyan "vane értelme?", illetve "hogyan lehet megoldani?" kérdéssorral terhelt bennünket, amire ma nem tudunk válaszolni. Ugyanis, ha így gondolta a jelenlegi kormánykoalíció, ahogy Solymosi úr elmondta, akkor nem így k ellett volna cselekedni. Akkor egyszerűen az előző ciklusban, tehát az előző négy évben immár gyakorlattá vált hatpárti megállapodásokat kellett volna erőltetni és megpróbálták volna, vagy meg kellett volna próbálni az ellenzéket meggyőzni, hogy ez a módos ítás jó és tegye hozzá az ellenzék is azt, amit jónak tart. Elhangzott egy dicséret, hogy ez a szövetkezeti törvény nemzetközileg is elfogadható. Jelzem, ezt a szövetkezeti törvényt mi csináltuk, mégpedig a semmiből, mert a magyar szövetkezetek az idő tájt nem voltak szövetkezetek. Azt gondolom, ezt senki nem tagadja. Úgy kellett volna eljárni, mint az előző ciklusban, mégpedig július 7én még a bizonyos szövetkezeti törvény módosítása előtt az akkori kormánykoalíció eljárt. Mi összehívtunk egy hatpárti meg beszélést és Solymosi úr figyelmét hívnám fel, ő ugyanis nem volt az idő tájt éppen tagja a parlamentnek, de az SZDSZ igenis hozzájárult ahhoz, mégpedig a következő 4. pontot írta alá ebben a feljegyzésben Kis Zoltán, leválás helyett a szétválás megkönnyít ését tartjuk célszerűnek. Jelzem, ez a törvény pontosan a szétválás lehetetlenné tételét jelzi és nem az a fő tétel ebben a törvényben, hogy a kívülálló üzletrésztulajdonosoknak mi lesz a sorsuk, az egy mellékvágány. Itt a fő vágány az, hogy ne lehessen s zétválni. Igen, sérti az ő érdeküket is, mert ha nem lesz szétválási lehetőség, az üzletrész értékére a kereslet megszűnik és senki nem akarja megvenni tőlük az üzletrészüket. Ez itt a lényeg és erre hívnám fel Solymosi úr figyelmét. Köszönöm. (Taps az MDF soraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Szintén kétperces felszólalásra kért lehetőséget Orosz Sándor, a Magyar Szocialista Párt képviselője. Megadom a szót. DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm, elnök asszony! Nagyon rö viden, mert nem szeretném veszélyeztetni a mai általános vita lezárását. Úgy gondolom, hogy a hatpárti erőltetése nem a parlament kérdése. Vannak ügyek, amelyek nagyságrendjüknél fogva követelik ezt. A szövetkezeti ügy ilyen. Úgy gondolom, hogy a szövetkez eti törvény jelzett és a kormányprogramban is megfogalmazott átfogó módosítása során szükség lesz ezekre az egyeztetésekre. A másik, hogy nemzetközileg ugyan elfogadható az a szövetkezeti törvény, mint jogalkotási produktum, amelynek a módosítása most napi renden van, ugyanakkor abban életidegen, testidegen, szövetkezetidegen elemek is vannak. Úgy gondolom, ez nem a mai vita tárgya. Ami még ehhez a mostani hozzászóláshoz tartozik, hogy voltake Magyarországon szövetkezetek 1989ben. Egy kicsit hasonlatos a k érdés ahhoz, mint amit feltettek 1949ben és feltettek többször, hogy voltake szövetkezetek. Magyarországon 1945ben a kereskedelmi törvénycikk - meglehetősen polgári termékről van szó , tehát a kereskedelmi törvénycikk alapján alakultak számosan szövetk ezetek. Ezen szövetkezetek ugyan a későbbi politika által álszövetkezetté minősítetten, de tovább éltek, alkalmazkodtak, kénytelenek voltak időnként még kolhoz vonásokat is felvenni, tehát ilyen szövetkezet is volt. (10.50)
