Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 16 (34. szám) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SOLYMOSI JÓZSEF (SZDSZ):
2027 kialakulni. Tehát mindenképpen az lenne most valamennyiünk célja, hogy hagyjuk ezeket a szövetkezeteket élni. (10.40) Hagyjuk, hogy el tudjanak indulni és mutassák meg, hogy képeseke a piacgazdaságon belül megélni és képeseke a versenyre. Azt hiszem, hogy nagyon sokaknak nagyon érdekes meglepetést fognak okozni ezek a tények. Ez a feszültség viszont létezik, és nem tudok másra hivatkozni, mint arra a levélre, amit azt hiszem, a mezőgazdasági bizottság tagjai megkaphattak 23 hé ttel ezelőtt. Eszerint a nemzetközi munkaügyi szervezet is a legutóbbi felmérés alapján úgy látja, hogy bármennyire is átmeneti állapot van ma Magyarországon a mezőgazdaságban, a szövetkezetekre még akkor is szükség van, ha néha, néhol termelő típusú szöve tkezetek működnek. S hogy mikor lesz a vége, mikor fog ez a rendszer teljes egészében átalakulni, azt - úgy hiszem - nem most kellene eldöntenünk. Az országnak pedig az lenne az érdeke, hogy most ne döntsünk, hanem építkezzünk és próbáljuk más formában, má s megoldással a ketyegő bombákat hatástalanítani, próbáljuk a problémákat megoldani. Szeretném kérni a tisztelt parlamentet és különösen a mezőgazdasági bizottságban dolgozókat arra, hogy találjunk ki együtt valamit a kívülálló üzletrésztulajdonosok probl émájának megoldására, mert szerintem tudunk találni megoldást. A költségvetés tárgyalása előtt vagyunk, az adótörvények tárgyalása előtt vagyunk és biztos vagyok benne, hogy találunk megoldást e problémára. Azok számára, akik azt mondják, hogy politikai ok okból történt ez a törvénymódosítás, elmondanám, hogy végső soron nem zárnám ki teljes egészében a dolognak ezt a részét, hisz valóban szó van arról, hogy a mostani kormány programjában más elképzelések szerepelnek, mint az előző kormányéban. Tehát a minis zter úr is úgy jellemezte, hogy egy kritikai törvénymódosításról van szó és a mostani kormánynak az a kritikája az elmúlt kormánnyal szemben, hogy nem nézi jó szemmel, hogy a törvénynek ez a része megmaradjon, ezért meg akarja változtatni. Ezt az elképzelé st az SZDSZ frakciója is és az Agrárszövetség is támogatja, azzal együtt, hogy nem igen tudunk eltekinteni attól, hogy valóban egy teljesen új alapokról induló szervezésre van szükség, ami az egész szövetkezés módját, a szövetkezési rendszert átszervezi, á tgondolja, és a következő évben a további ketyegő bombákat mindenképpen hatástalanítanunk kell. A gondunk inkább az ezzel a szövetkezeti törvénymódosítással kapcsolatban, hogy kevésnek tűnik, hiszen vannak ebben még vitatott kérdések. A gazdasági bizottság is kifogásolta a törvény véleményezése kapcsán, hogy az a bizonyos 11. § a gazdasági társasággá való alakulás során bizonyos - hogy mondjam - rejtett dolgokat takargat. De nem kellene amellett sem szó nélkül elmenni, hogy 1993. november 9én Solt Pál, a L egfelsőbb Bíróság elnöke egy levelet küldött az akkori igazságügyminiszterhez és a földművelésügyi miniszterhez, hogy próbálják megoldani azt a rendkívül sok gondot, problémát, feszültséget okozó hiányt, amely a vagyonnevesítések után és az ezekből adódó bírósági tárgyalásokból kifolyólag keletkezett. Ma rendkívül sok olyan szövetkezet van, amely a levegőben lóg, hisz van jogerős bírósági határozat, ugyanakkor a vagyonnevesítés visszaalakítására, visszacsinálására nincs módszer. Éppen ezért, ha megengedik, bár nem tartozik teljesen a törvény szoros értelemben vett módosítási elképzelései közé, de ezzel kapcsolatban egy módosítási javaslatot fogok majd benyújtani és akkor majd ezzel kapcsolatban egy kicsit részletesebben is elmondom a véleményemet. Tehát azz al szeretném befejezni a hozzászólásomat, hogy valamennyiünknek érdemes lenne elgondolkodnunk, vane sok értelme annak, hogy egymással veszekszünk, vitatkozunk és az ügy nem megy előre, pedig érdekünk lenne, hogy valami történjen ebben az agrárágazatban, h ogy el tudjunk mozdulni, hogy ami működőképes, azt hagyjuk működni, ami pedig nem működik, azt pedig tegyük működőképessé. Azt hiszem, hogy voltak ugyan gondok, problémák az elmúlt 40 év, 30 év során a szövetkezeti és egyáltalán a mezőgazdaság szervezése t erületén. Azt hiszem, azt is el kell mondani, hogy nemigen van mit mutogatnunk egymásra, hiszen az elmúlt négy évben sem csak angyalok ültek a törvényhozásban.
