Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 5 (8. szám) - A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársas... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
19 Éppen ezért elsősorban azt ismertetném, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról T/31. szám alatt előterjesztett javaslatot a bizottság megtárgyalta, általános vitára alkalmasnak tartott a, mégpedig 12 igen, 2 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló, T/32. szám alatt előterjesztett javaslatot ugyancsak megtárgyalta a bizottság, és általános vitára alkalmasnak tartot ta 12 igen, 7 nem szavazat mellett, 1 tartózkodással. A legnagyobb vita, tisztelt Országgyűlés, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat kapcsán alakult ki. Többen nehezményezték azt a felszólalók közül, hogy az előterjesztés, ami először a T/34. számot viselte, majd később a T/45. számot, olyan friss volt - csak a bizottsági ülés reggelén kapták meg a bizottság tagjai , hogy nem volt elég lehetőségük és idejük annak gondos áttanulmányozására. Erre való tekin tettel kérdést intéztek az előterjesztőt képviselő dr. Világosi Gábor államtitkár úrhoz, aki elmondotta volt, hogy végeredményben a 45. számú előterjesztés tartalmilag megegyezik a 34. számú előterjesztés tartalmával, mindössze jogszabályszerkesztési külön bözőségeket látott megjelenni. Döntően ezek tettek indokolttá új előterjesztést, mégpedig az, hogy a jogalkotásról szóló törvényben és a Házszabályban is meghatározottak szerinti formában kerüljön a törvényjavaslat előterjesztésre. Ezt a felvetést egyébkén t, amelyet több képviselőtársunk is megfogalmazott a bizottsági ülésen, a bizottság elnöke teljesen indokoltnak tartotta, és erre való tekintettel felvetette azt a lehetőséget, hogy az ezt kifogásoló képviselőtársaink éljenek ügyrendi javaslattal, és kérjé k a bizottsági ülés elnapolását, mondjuk, a hétfői napra, amikorra kellően felkészülten aztán megvitathatjuk a törvényjavaslat általános vitára bocsáthatóságát, most már érdemében is. Igen tisztelt képviselőtársaink ezzel a javaslattal nem kívántak élni, ü gyrendi javaslatot nem terjesztettek elő, és erre való tekintettel szavazott az alkotmányügyi bizottság akként, hogy 13 igen, 8 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartotta. Ezzel én rövid tájékoztatómat, e lőadásomat be is fejezem. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Most megadom a szót dr. Balsai Istvánnak, aki a kisebbségi véleményt ismerteti. (16.30) DR. BALSAI ISTVÁN (MDF) : Tisztelt Országgyűlés! Az ismertetett ek szerint valóban, az alkotmányügyi bizottság elmúlt hét csütörtöki ülésén a most általános vitára kerülő törvényjavaslatcsomaggal kapcsolatban mind az alkotmánymódosítást, mind az önkormányzati törvény módosítását, mind pedig a választások megreformálás át célzó törvényjavaslatot igen jelentős kisebbségi kritika, számszerűsíthetően is jelentős kisebbségi vélemény kísérte. Ezért láttuk annak szükségét, hogy összefoglaljuk a kisebbségi véleményt, és ehhez kértem a többi ellenzéki párt jelen levő bizottsági tagjainak hozzájárulását. Meg kell mondanom, hogy természetesen a legnagyobb, számszerűsíthetően is legnagyobb ellenkezés bennünk a Csákabonyi úr által említett és utóbb 45. számot kapott törvényjavaslat vitáját vagy vitára bocsáthatóságát kísérte. Ugyanis úgy gondoltuk, ez nem tárgyalható, vitaalapként való megbeszélésre sem alkalmas, hiszen - ahogy jelezte Csákabonyi képviselő úr - ezt a javaslatot nem tudtuk elolvasni, erre fizikailag nem voltunk képesek, hiszen a reggel kezdődő bizottsági ülésen került kiosztásra, illetőleg a képviselők ott juthattak ehhez hozzá. Természetesen az ülés megkezdésével egyidőben megkapott törvényjavaslatnak a vitáját - abban az értelemben, miszerint alkalmasa arra, hogy a tisztelt parlament általános vitát folytasson le - m i nem láttuk lefolytathatónak. Nem akarok itt részletesen érvelni amellett, hogy a tisztelt Országgyűlés valamennyi tagja belássa, mennyire lejáratná a parlamenti munka komolyságát és a képviselők tekintélyét egy olyan gyakorlat, amely olvasatlan anyagok é s előterjesztések bizottsági előkészítését és tárgyalásra való alkalmasságát, illetőleg az ebben a kérdésben hozandó döntést úgy kívánná
