Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 5 (8. szám) - A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársas... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
20 megoldani, ahogy ez végül is megtörtént, és ahogy ismertette ezt képviselő úr, hogy tudniillik a megjelent kormányzati tisztviselők, illetőleg a jelenlevő belügyi államtitkár úr szóbeli kiegészítésre és tájékoztatásra bejelentette: az anyag mint úgynevezett új változat valójában azonos a múlt héten már beterjesztett, ám a napirendi vitában az ellenzék lesújtó és igaz bírál ata miatt jogi szörnyszülöttnek minősülő alapelőterjesztéssel, ezért tehát semmi akadálya nincsen a vitára bocsátásnak. Mi, a bizottságnak azon tagjai, akik szeretnénk ismert anyagok alapján véleményt formálni, ezt a módszert elvetjük. Meglepetést nem nag yon okozott az, hogy a jelenlevő 13 kormánypárti képviselő a maga részéről nem tartotta szükségesnek az anyag megismerését, és olvasatlanul, illetőleg ismeretlenül biztosította a kormányt a javaslat támogatásáról. Mégis szabad legyen felhívnom ezúttal az ő figyelmüket is arra, hogy a választók bizalmából többségükben egyéni kerületi mandátummal bírva olyan nagy jelentőségű ügyben, mint az önkormányzatok megválasztása kérdésében - különösen mint a legjelentősebb bizottság tagjai, az alkotmányügyi bizottság t agjai - nagy felelősséggel tartoznak munkájukért és szavazataikért. Arra nem merek gondolni, hogy a kormánypárti képviselők talán előbb ismernének meg anyagokat, mint a bizottság ellenzéki tagjai, mert ha ez így lenne, akkor a magyar Országgyűlés tagjai ne m egyforma jogokkal és lehetőségekkel bírnának, és a parlament működése feleslegessé válna. Ismétlem: nincsenek ilyen információim ez idő szerint még. (Közbeszólás középről.) Az elmondottaktól függetlenül természetesen - amelyek tulajdonképpen eljárási kif ogásnak minősülnek , sietve szeretném leszögezni kisebbségi álláspontként azt is, hogy a javaslatokat más okokból sem látjuk általános parlamenti vitára alkalmasnak. Mindannyiunk előtt ismert ugyanis az a széles nyilvánosságot kapott nagy számú ellentétes nyilatkozatdömping, amely a beterjesztett kormányzati elképzelésekről hangot kapott, és amelyek a kormánypártok között, illetőleg a kormánypártokon belül is gyökeresen eltérő véleményeket tükröznek lényeges kérdésekben. A teljesség igénye nélkül említhetn ém meg itt elsőként azt, hogy vajon mi lehet az oka annak, hogy a kormány két fázisban kívánja az egész önkormányzati rendszer jelentős és helyenként alapvető megváltoztatását? Vajon nem aze az oka az ilyen kormányzati szándéknak - amely a tartalmi kérdés ek közül a lényeget, a hatáskörök és kompetenciák kérdését, a forrásokat, a finanszírozás kérdését, az önkormányzati választások után kialakuló helyzetet követő időpontig nyitva hagyja, hogy lássuk előbb a választási eredményeket és majd utána megmondjuk, hogy kinek mihez adunk jogot, vagy kitől milyen jogot vonunk el és adunk át másnak, kinek milyen finanszírozást biztosítunk. Nem, tisztelt képviselőtársaim, mi nem érthetünk egyet az ilyen csöpögtető, adagolt módszerekkel történő jogalkotással. Ugyanis ne m tudunk szabadulni attól a gyanúnktól, hogy ez a módszer a totális kliensrendszer kiépítésének jogállami technológiája kívánna lenni. Azon az alapvető követelményen túlmenően, amely a jogállami jogbiztonságot és kiszámíthatóságot jelenti, és amelyet veszé lyeztetve láttunk már a kormányprogram vitája során is, a kilátásba helyezett, 1995re prognosztizált új szabályozás ezt alapvetően megrengeti, csak kifejezetten szűk látókörű pártérdekek állhatnak az olyan törekvés hátterében, amely a választások kimenete le után, vagyis azok eredményétől teszi függővé, hogy kinek mihez lesz majd joga a testület, a polgármester, a jegyző, illetőleg a helyi és a megyei önkormányzatok, a főváros és a kerületek, az önkormányzatok és a közigazgatási hivatalok viszonylatában. Ne m, tisztelt képviselőtársaim, mi nem fogunk ilyen módszereket támogatni. Nem azért, mert kerékkötői kívánnánk lenni a jobbítás akár kormányzati oldalról is bejelentett szándékának, hanem azért, mert ezek a szándékok jelen pillanatban legalábbis több mint h omályosak. Szeretnénk teljes terjedelmében látni az egész önkormányzati elképzelést. Szeretnénk, ha a parlament, beleértve a kormánypárti és az ellenzéki képviselőket, valamennyien világos és részletes képet alkothatnánk döntéseink kialakítása előtt.
