Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 8 (31. szám) - A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. OROSZ ISTVÁN, az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság előadója: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - GAÁL GYULA, az SZDSZ
1744 indokolt, hogy ne csak a megszorításo król legyen szó, most már beszéljünk valami pozitívról is, most már nyújtson valamit a kormány, illetve az Országgyűlés az országnak: gazdasági kiutat, felemelkedést mutasson. Emlékezetes, akkoriban talán a Kereszténydemokrata Néppárt kongresszusa nyitotta meg a sort, ami előtérbe helyezte a gazdasági növekedés követelményét. Ezt követően a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja is ilyen típusú állásfoglalást hozott, és elindult GAM - gazdaságstratégiai munkacsoport - néven egy tervező munka annak érdeké ben, hogyan lehet, milyen módszerekkel, milyen feltételekkel a gazdasági növekedést élénkíteni, beindítani az országban. Erre a számok, úgy tűnt, bizonyos értelemben lehetőséget adnak, hiszen '91'92ben viszonylag stabil pénzügyi eredményeket produkált az ország. Mai mértékkel nézve szinte csekélynek tűnik az a költségvetési hiány, amiről az akkori években vitatkoztunk és késhegyig menő harcot folytattunk. Mai álmainkban csak talán még gondolni sem merünk olyan fizetési mérlegre, aktív folyó fizetési mérle gekre, amiket azokban az években produkált az ország. (10.40) Tehát a pénzügyi mutatók terén bizonyos jelei voltak annak, hogy itt lehet valami mást is csinálni, akkor azonban sokan voltak olyanok is, akik arra figyelmeztettek, hogy ezek a pénzügyi mutatók nem reálisan tárják elénk a gazdaság tényleges teljesítőképességét. Nem arról volt ugyanis szó, hogy egy szerkezetében átalakult, stabilizálódott és piacképes, exportképes potenciállal rendelkező gazdaság várna a növekedés lehetőségeire, pusztán arról, ho gy egyrészt az akkori gazdaságtalan tevékenységek minimalizálásával, másrészt még veszteségek árán is - a minden áron való exportbővítés kényszerétől vezérelve - bizonyos pozitív pénzügyi eredményeket produkált a gazdaság, ugyanakkor nem történt meg benne az a strukturális átalakulás, nem történt meg a piacképes kapacitások létrehozása, amelyek valójában alapját jelenthetnék egy stabil és tartós gazdasági növekedésnek. Most természetesen a különböző politikai állásfoglalások - amikre már utaltam a KDNP, ill etve az MDF részéről - befolyásolták a kormányhivatalokban, a Pénzügyminisztériumban folyó előkészítő, tervező munkálatokat is. Tulajdonképpen egy szociológiai szakkifejezéssel azt mondhatnám, hogy a "szervezett felelőtlenség" indult meg az előkészítő munk álatokban, amelyek során nem vettek figyelembe olyan tényeket, amelyek a gazdaság helyzetének instabilitását mutatták, nem vették figyelembe a kedvezőtlen jeleket, hanem a kiadott politikai feladatnak megfelelően csak azokra a mutatókra és azokra a lehetős égekre helyezték a hangsúlyt, amelyek a növekedést voltak hivatottak alátámasztani. Ezek alapján - ahogy az államtitkári expozéban is volt róla szó - egy olyan gazdasági helyzetfeltárás készült '92 őszén, amely igazából már az akkori őszi folyamatoknak sem volt megfelelő, azokkal sem volt összhangban, de az előkészítő munkák ezeket a változásokat - úgy tűnik - nem vették figyelembe. Ezek alapján prognosztizáltak jelentős külgazdasági eredményeket, további exportnövekedést, ezek alapján prognosztizálták az i nfláció lényeges csökkenését mind a termelői szférában, mind a fogyasztói árak tekintetében, és ezek alapján prognosztizálták a viszonylag kedvező egyensúlyi eredményeket. Érdemes megnézni, hogy mi történt valójában egy olyanfajta számítás eredményeképpen, amely a minden áron való növekedést akarta előtérbe helyezni, annak tényleges előfeltételei híján. A különböző kormányzati intézkedések és a monetáris politika ehhez kapcsolódó intézkedései hatására valóban annak a tanúi lehettünk 1993ban, hogy a gazdasá g egyes szektorai növekedésnek indultak: a termelésben elsősorban az ipari tevékenységre igaz ez, és sajnos, a felhasználásban is növekedés mutatkozott, elsősorban a készletfelhalmozás területén - ami túlságosan pozitívnak nem tekinthető - és a fogyasztás területén, sajnos nem a beruházásokén. Közben a mezőgazdasági, az építőipari, a közlekedési teljesítmény számottevően visszaesett, és ennek eredményeképpen a GDP, a bruttó hazai termék körülbelül 2 százalékkal tovább csökkent. Közvetlenül ezeket a reálfoly amatokat követően vagy ezekkel párhuzamosan az 1993. év elejétől
