Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 8 (31. szám) - A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
1737 kamatlábak és a hitelállomány alakulásán keresztül egyaránt - érvényesült a kis zorítási hatás, annak összes kedvezőtlen makro- és mikrogazdasági következményével. Mivel '93ban a hazai jövedelemtulajdonosok finanszírozási igényét nem fedezték a belső megtakarítások, ismételten növelni kellett a külföldi forrásbevonást. Kedvezőtlenek voltak a deficitnövekedés makrogazdasági hatásai, a nagyobb költségvetési hiány nem vezetett a gazdaság növekedésében, a belföldi aggregált keresletben azokra a pozitív eredményekre, amelyeket feltételeztek róla. Az államháztartás bruttó adóssága '93ban 8 61,1 milliárd forinttal emelkedett és elérte a 3200 milliárd forintot. 1991ben és 1992ben a növekedés ennek körülbelül csak a fele: 455, illetve 465 milliárd forint volt. Az államháztartás bruttó adósságának aránya a GDPhez képest év végén 91,1 százalék ot tett ki. A vizsgált időszakon belül e mutató '93ban romlott a leggyorsabban, 10,4 százalékponttal - szemben a '91es 8,3 és a '92es 4,8 százalékponttal , miközben ebben az évben alakult ennek az indexnek a nevezője, a GDP a legkedvezőbben. A magasabb államadósság mögött több, egymással összefüggő tényező hatása mutatható ki. Növekedéséhez a költségvetési deficit hozzájárulása '93ban nem haladta meg az előző évit. A változást csak az jelentette, hogy '92ben elsősorban a kincstárjegyben, '93ban pedig az államkötvényben megtestesülő államadósságemelkedés volt jelentős. Ugyanakkor mind a két évben csökkent az MNBhitelekkel történő deficitfinanszírozás. A nem a központi költségvetés deficitjét finanszírozó államkötvények állománya viszont rendkívül gyo rsan, 283 milliárd forinttal emelkedett, és elérte a 442 milliárd forintot. Ez az összeg a GDP 13 százalékával egyenlő. Csak '93ban a GDP 8 százalékkal bővült, ami teljes egészében a konszolidációs kötvények megjelenéséből ered. A magasabb államháztartási adósságban szerepet játszott a forintleértékelések miatti leértékelési veszteség többlete is - ami az elmúlt évben 293 milliárd forintot tett ki , továbbá a költségvetés közvetlen, korábbi éveknél dinamikusabb külföldi eladósodása is. Az államháztartás b ruttó adósságállományának növekedéséből a belföldi adósság többlete 792 milliárd forint, míg a külső adósságé 68 milliárd forint volt. A GDPhez viszonyított államadósság 10,4 százalékpontos emelkedésében a belföldi adósságállomány forintleértékelések nélk üli állományának többlete '93ban 6,3, a forintleértékelések miatti államadósságnövekedés 2,9, míg a központi költségvetés külfölddel szembeni közvetlen adósságának fokozódása 1,2 százalékpontot jelentett. '93ban számottevően nőtt a konszolidált államadó sság bruttó és nettó értéke is. A bruttó konszolidált államadósság 1040 milliárd forinttal volt magasabb az előző évinél, ami a nominális adósság közel 50 százalékos emelkedését jelenti '92höz képest, és '93 végén 2959 milliárd forintot tett ki, ami a GDP 84,5 százalékával volt egyenlő. '93ban sokkal erőteljesebben bővült az állam konszolidált adósságán belül a külföldi adósság nagysága, mint a belföldié. Egy évvel korábban az államadósság többletében szinte kizárólag a belföld játszott szerepet, mert a k ülső adósság csak 27 milliárd forinttal lett magasabb. Ezzel szemben '93ban a konszolidált adósságon belül 572 milliárd forinttal növekedett a külső adósság, és 467 milliárd forinttal a belső. Ez a deficit belső finanszírozási forrásokat meghaladó növeked ésével, a forintleértékelések erőteljesebb államadósságot növelő hatásával függött össze. Az állam külső adósságának nagysága a GDPhez viszonyítva ismételten meghaladta a 60 százalékot, és a jegybank bruttó külföldi tartozásai elérték a GDP 55 százalékát. Az államadósság további halmozódása '93ban összességében igen kedvezőtlen következményekkel járt. Különösen aggasztó volt a dinamikája, mely az utóbbi három évben nagymértékű gyorsulást jelzett. Növekedésének üteme meghaladta mind a GDP, mind a fogyasztó i árszint növekedését, és ezért az államadósság relatív és reálértéke is gyorsan bővült. '93ban elért nagysága veszélyes, és jelentős kiigazító lépések nélkül már középtávon fenntarthatatlan költségvetési folyamatokra vezet. Az államadósság mértéke nemzet közileg is kiugróan magas
