Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 7 (30. szám) - A büntetőeljárásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP):
1686 Én nem látom annak az akadályát, hogy ha utólag kiderül, hogy valakinek a jogait megsértette az igazságszolgáltatás, akkor igenis eljárás induljon annak a kid erítésére, hogy ez miért történt. Abban az esetben, ha valaki büntetőjogilag is minősíthető módon követte el a hibát, akkor az ellen fel kell lépni. Mert egyáltalán nem kötelező senkinek bírónak, ügyésznek vagy nyomozónak lenni. Tartsa be a rá vonatkozó jo gszabályi előírásokat! Nem lehet legyintéssel elintézni emberi sorsokat. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindannyiunk érdeke ez. Vagy jogbiztonságot teremtünk meg ebben az országban, vagy nem tudom, hogy minek nézünk elébe. A javaslat más vonatkozását is újból átgondolandónak tartom. Az igen tisztelt Igazságügyi Minisztérium megismétli azt a szabályt a korábbi Beből, hogy hat hónapon belül kell megindítani az érintettnek az úgynevezett kártérítési eljárást. Tisztelt Parlament! Miért? Miért nem jó nekünk ehelyet t a törvényes elévülési idő? Akkor, amikor nem túl rózsás a költségvetés helyzete, miért kényszerítjük minél gyorsabb kártérítési igény benyújtására az érintettet? Célszerű lenne, ha megnyitnánk az ötéves elévülési időt. Nyújtsa be akkor, hiszen a tények b izonyítva vannak, őt felmentették stb., stb. Itt nagyon fontos, hogy amikor elbíráljuk ezt a javaslatot, mindannyiunk szeme előtt legyen a magyar alkotmány - természetesen a megfelelő szakaszok , a '76. évi 8. tvr., amely gyakorlatilag beemelte a magyar t örvénytárba - méghozzá alkotmányerejűen - az ide vonatkozó nemzetközi emberi jogi normákat, az ENSZ alapszabálya, az Alkotmánybíróság már többször említett határozata és maga a polgári törvénykönyv. Akkor, amikor arról van szó, hogy aki vétlenül esett egy büntetőeljárási csapdahelyzetbe - lehet ezt sokféleképpen minősíteni , akkor annak semmilyen hátránya nem lehet, semmilyen anyagi hátránya nem lehet abból, ha ő az eljárás során olyan magatartást tanúsított, amely egy állampolgártól egy adott szituációban elvárható. Mennyiben érdemel nagyobb anyagi kíméletet a kártérítés tekintetében az állam, mint egy bármilyen más károkozó. Semmi különbség nincs, mert a polgári jogban, de a büntetőjogban is csak kár van, jogalany van, és nem lehet különbséget tenni az am úgy is rendkívüli erőhatalommal bíró állam javára. Azon kívül felhívom az igen tiszteltek figyelmét arra - elsősorban az Igazságügyi Minisztériumét , hogy a kártérítés nem ismer részleges kártérítést. Vagy megáll valakinek a kártérítési igénye, vagy nem. Tehát maga a jogszabály ezen belül nem tartalmazhat szűkítést, mert ha tartalmaz, beleütközik az Alkotmánybíróságba és az egész magyar alkotmányos rendbe. Úgyhogy én nagyon remélem, hogy az Igazságügyi Minisztérium jelen lévő igen tisztelt képviselője ezek et az általános részben most csak vázlatosan említett szempontokat magáévá teszi, és vagy olyan formában fejezi ki egyetértését, hogy ilyen értelemben módosítást javasol a törvényjavaslaton, vagy pedig egy deklaráció követi - esetleg egyidejűleg jelenik me g a törvénnyel , amely megerősíti azt, hogy minden olyan esetben, amikor a károsultnak a törvény írott szövegén felül is kára van, kárigénye van, azt a polgári jog rendes útján érvényesítheti - mint ami a jelenlegi helyzet. Én nagyon örülnék, ha a magyar állam elkerülne egy olyan helyzetet, hogy az érintettek esetleg csoportosan Strasbourghoz kényszerülnének folyamodni, s ott bizonyos ellentétes álláspont alakulna ki a magyar parlament döntésével. Kérem önöket, hogy a most vázoltakat mint általános előterj esztést, szíveskedjenek elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm dr. Tímár György felszólalását. Soron következik dr. Isépy Tamás, a Kereszténydemokrata Néppárttól, őt követi majd dr. Balsai István, a Magyar Demokrata Fórum tól. DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP) :
