Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 7 (30. szám) - A büntetőeljárásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - HEGYI GYULA, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója:
1674 kisebbségi vélemény előterjesztése kapcsán fogok reagálni. Köszönöm a türelmüket. (Taps a jobb oldalon.) E LNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Hegyi Gyulának, az emberi jogi bizottság előadójának, aki a bizottság ajánlását kívánja szóban kiegészíteni. Azt követően megkezdjük az általános vitát, s az első hozzászóló Csák abonyi Balázs képviselőtársunk lesz az MSZPtől. Hegyi Gyuláé a szó. HEGYI GYULA , az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint a parlamenti demokrácia nagy híve, igen örülök, hogy a kisebbségi véleményt általában négyszerötször olyan időtartamban szokták kifejteni a Házban, mint a többségit. Ez is mutatja, hogy nyíltak vagyunk a kisebbség meghallgatására. Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság beszámolója esetében azonban erre nem tudok önök nek lehetőséget adni, tekintve, hogy a bizottság a nekünk szignált törvényjavaslatokat egyhangúlag elfogadta. Ilyen módon tehát a mi esetünkben - hál'istennek és az ellenzéki képviselők konstruktív magatartásának köszönhetően - nincsen kisebbségi vélemény. Három témát tárgyaltunk meg: a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását, a fogságfenyítés bírósági felülvizsgálatát és az egészségügyről szóló törvény módosítását. Mint említettem, mind a hármat általános vitára alkalmasnak találtuk. Szeretnék a bizott ság előadójaként néhány megjegyzést fűzni ehhez a három törvényjavaslathoz, különösen azért, mert ebben az új parlamentben először beszélhetünk nyíltan emberi jogi indíttatású törvénymódosításokról, és ezt a bizottság természetesen nagyon fontosnak és hasz nosnak tartja. Ha bizottsági előadóként is szabad ennyi szubjektív megjegyzést tennem: 1989ben egyike voltam az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet magyarországi megalapítóinak, és nagyon örülök, hogy elértük azt, hogy az emberi jogok é rvényesítése része a parlamenti törvénykezésnek, és ebben a képviselőkön, a jogalkotókon és a jogalkalmazókon kívül nagy szerepe van azoknak a civileknek is, akik különböző emberi jogi mozgalmakba tömörülve valóban azért dolgoznak, hogy mind Magyarországon , mind külföldön az emberi jogok egyre általánosabban érvényesüljenek. Azt is tudnunk kell, és talán utalnék Torgyán képviselőtársam felvetésére, hogy ez a folyamat soha nem fejeződhet be. Az emberi jogokat mindig jobban és jobban érvényesíteni kell, hisze n minden állam - a legdemokratikusabb állam is - alkalmas túlkapásokra, hajlamos arra, hogy a törvénykezésben, törvényalkalmazásban hibák történjenek. Éppen ezért kell az emberi jogi kérdéseket a parlamentben állandóan napirenden tartani. Az a tény, hogy a mi bizottságunk egyhangúlag határozott, mutatja azt, hogy ebben a kérdésben, legalábbis nagy vonalakban, az elvi kérdésekben konszenzus van a hat parlamenti párt között. Azt is meg kell mondani, hogy 1989 óta négy különböző kormány, illetve kabinet kormán yzott Magyarországon, és mindegyik egységes volt abban, hogy a magyar jogrendet mindinkább az európai jogrendszerhez kell igazítani, és a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság határozatait fokozatosan, lépésről lépésre be kell építeni a magyar jogrendbe. (16.20) Az Európai Unió - hölgyeim és uraim - nemcsak Közös Piacot jelent, ahová áruinkkal szeretnénk betörni, hanem egységesülő jogrendet is, amelynek normái minden rendes és társult tagot saját törvényeik finomítására késztetnek. Koalíciós részről is elhangzott egyébként a felvetés, hogy az ország jelenlegi gazdasági helyzetében valóban ez a legfontosabb törvénycsomag? Erre a válasz csakis az lehet, hogy ez egy rossz kérdés. Természetesen nagyon sok fontos gazdasági, költségvetési és igazgatási törvény vár megvi tatásra, de másfelől az emberi jogok fokozottabb érvényesítése mindig és mindenkor fontos
