Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 7 (30. szám) - A büntetőeljárásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az alkotmányügyi, törvény-előkészítő, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója:
1670 A javaslat lehetőséget ad a hatóságnak arra, hogy a tanúk kérelmére - vagy akár hivatalból is - a tanú személyi adatait zártan kezelje. Ez a rendelkezés nem csor bítja a vádlott jogát az egyezmény 6. cikkében foglalt tisztességes eljáráshoz. Az ártatlanság vélelmének tiszteletben tartása indokolja azt, hogy a javaslat a terheltnek minden esetben biztosítja azt a lehetőséget, hogy a bűnössége kérdésében bíróság dönt sön, így megrovás vagy eljárási fegyelem (sic!) esetén a bírósági eljárás általa is kikényszeríthető. A kártalanítási eljárás új szabályai nemcsak azt biztosítják, hogy a 6. cikkben megfogalmazott ártatlanság vélelme érvényesülhessen így, hanem figyelemmel vannak az Alkotmánybíróság 1991ben kelt határozatában foglaltakra is azzal, hogy részletesen meghatározzák a kártalanítás anyagi jogi és eljárásjogi szabályait. A fogságfenyítés bírósági felülvizsgálatáról szóló törvényjavaslat a már idézett egyezmény 5. és 6. cikkében foglaltakra tekintettel bevezeti a fegyveres erőknél hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítő, rendfokozat nélküli és tisztes rendfokozatú katonával szemben alkalmazható fogságfenyítés bírósági felülvizsgálatát. Ebben az esetben ugyan is a fegyelmi eljárás - figyelemmel a szabadságelvonást tartalmazó szankcióra - a strasbourgi gyakorlat szerint olyan eljárásnak minősül, melynek során a bírói utat biztosítani kell. Igen fontosnak tartom e javaslat azon rendelkezését, hogy a bírósági felü lvizsgálatra irányuló kérelem elbírálása előtt a fogságfenyítés nem hajtható végre. A kérelem elbírálására nyitva álló igen rövid idő - mindössze három nap - garantálja, hogy az alakulat fegyelmi helyzete ne romoljon. Az egészségügyről szóló törvény módosí tása - az egyezmény 5. cikkének 4. pontjában foglalt követelményekre tekintettel - gondoskodik arról, hogy a kóros elmeállapotú betegek intézeti gyógykezelése - ha arra nem a beteg kérelmére kerül sor - bírósági határozat alapján történjék, illetve a bírós ág az eddigieknél nagyobb gyakorisággal ellenőrizze a betegek intézeti gyógykezelésének szükségességét. Az ügyvédségről szóló törvényerejű rendelet módosítása azt hivatott biztosítani, hogy az ügyvéd elleni fegyelmi eljárásban hozott határozat bírói felülv izsgálatára is lehetőség legyen. Ezt az egyezmény 6. cikkének 1. pontja indokolja, mely szerint mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság bírálja el. Tisztelt Országgyűlés! Végezetül engedjék meg, hogy ismét felhívjam a figyelmet arra, hogy a törvénymódosításokra az emberi jogok tiszteletben tartása érdekében van szükség. Elfogadásuk hozzájárulhat ahhoz, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróság minél kevesebb esetben hozzon hazánkkal szemben elmarasztaló íté letet, és így kivívott nemzetközi tekintélyünket az emberi jogok tisztelete terén megőrizzük, netán növeljük. Kérem ezért, hogy a törvényjavaslatokat tisztelt képviselőtársaim ennek tudatában fogadják el, és ezzel nemzetközi kötelezettségeinknek is eleget teszünk. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) A büntetőeljárásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányü gyi bizottság jelezte, hogy ülésén kisebbségi vélemény is megfogalmazásra került. Először megadom a szót Hankó Faragó Miklósnak, az alkotmányügyi bizottság előadójának, aki a bizottság ajánlását szóban is ki kívánja egészíteni. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS , az alkotmányügyi, törvényelőkészítő, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója :
