Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 7 (30. szám) - Dr. Csiha Judit igazságügy-minisztériumi államtitkár együttes expozéja a büntetőeljárásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról, a fogságfenyítés bírósági felülvizsgálatáról szóló törvényjavaslatról, az egészségügyről szóló 1972. évi I... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. CSIHA JUDIT igazságügyi államtitkár:
1669 jogállamiság alapelveit, és minden joghatósága alatt élő személy számára biztosítania kell az emberi jogokat és az alapvető szabadságo kat. (Folyamatos zaj.) Az 1950ben született emberi jogok európai egyezményét hazánk 1990. november 6án írta alá. Az egyezmény Magyarországra nézve 1992. november 5én lépett hatályba. E naptól kezdve emberi jogaik és alapvető szabadságaik megsértése eset én egyéni panaszok is kerülhetnek a strasbourgi szervekhez, vagyis az Európai Emberi Jogi Bizottsághoz és Bírósághoz. Magyarország az egyezményben való részvétellel azt vállalta, hogy az emberi jogokat olyan tartalommal és olyan módon biztosítja a joghatós ága alatt álló személyeknek, ahogyan ezt az egyezmény előírja, és ahogy az egyezmény rendelkezéseit az Európai Emberi Jogi Bíróság értelmezi. (Nagy zaj.) Az egyezménnyel való... ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Elnézést kérek, államtitká r asszony... Megkérem képviselőtársaimat, hogy vagy foglalják el a helyüket, vagy hagyják el a termet, ha nem kíváncsiak az expozéra. Egy kicsivel nagyobb figyelmet kérek! (Taps.) Elnézést kérek... DR. CSIHA JUDIT igazságügyi államtitkár : Köszönöm szépen. Az egyezménnyel való összhang esetenként jogalkotás nélkül, a jogalkalmazás megváltoztatásával is megteremthető. Ugyanakkor vannak olyan területek, ahol az egyezménynek megfelelő joggyakorlat csak törvényhozás útján alakítható ki. A most tárgyalandó négy t örvényjavaslat Magyarország belső jogrendszerének és az emberi jogok európai egyezményének összhangját hivatott biztosítani. Mielőtt e törvényjavaslatok a tisztelt Ház elé kerülhettek, meg kellett vizsgálnunk a Strasbourgi Emberi Jogi Bizottság és Bíróság joggyakorlatát. E bizottság és bíróság a tagállamokat elmarasztaló határozataival korrigálta és korrigálja a jövőben is az egyezményben részes államokban bekövetkezett emberi jogi jogsértéseket, és készteti ezzel a tagállamokat arra, hogy oldják fel az egy ezmény és a belső jogrendszereik közötti diszharmóniát. A bíróság döntései nemcsak tartalommal töltik meg az egyezmény rendelkezéseit, hanem - a jogsértések megállapítása mellett - elégtétel nyújtására is kötelezik a tagállamokat. Van, amikor magának a jog sértésnek a megállapításában vagy épp egy jelképes pénzösszegkifizetésre kötelezésben kimerül ez az igazságos elégtétel, de az esetek nem kis részében a bíróság jelentős pénzösszegeket ítél meg a kérelmező javára. Az emberi jogok megsértése esetén a legsú lyosabb szankció azonban nem ez, hanem ami az alapokmányban található, nevezetesen az európatanácsi tagság felfüggesztése, legsúlyosabb esetekben annak megszüntetése. Hangsúlyozni kívánom, hogy a strasbourgi szervek nem egyes jogintézményeket, hanem konkré t eseteket vizsgálnak. Ebből következik, hogy a bizottság és a bíróság gyakorlatát a jövőben is elemeznünk kell, és az egyezmény, valamint a belső jog összhangjának biztosítása nem fejeződik be e négy törvény megalkotásával. Tisztelt Képviselőtársaim! Enge djék meg, hogy a javaslatok néhány fontos tételére felhívjam a figyelmüket. A büntetőeljárásról szóló törvény módosításának a szakértői kirendelésre, az ügyészi nyilatkozatok megismerésére vonatkozó rendelkezései az egyezmény 6. cikkében írt, az ügyfélegye nlőség elvét is magában foglaló, a bíróság előtti tisztességes, méltányos pereljáráshoz való jogot hivatottak biztosítani. A javaslat a személyi szabadság tiszteletét előíró 5. cikk 3. pontjára figyelemmel kimondja, hogy a terhelt bírósági határozat nélkül csak 72 óráig tartható őrizetben, az 5. cikk 4. pontjára figyelemmel pedig gyakoribbá teszi az ideiglenes kényszergyógykezelés felülvizsgálatát. A javaslat a büntetőeljárásban a személyes adatok kezelésének szabályait a személyes adatok védelméről és a kö zérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényhez igazítja. Gyakran hallani az utóbbi időben, hogy a büntetőeljárás során nemcsak a vádlottak, hanem a tanúk is lehetnek kiszolgáltatottak. Az eljárás sajátossága folytán nyilvánosságra kerülő személyi adataik révén az eljárás egyéb szereplői vagy éppen kívülálló személyek felkeresik és zaklatják őket.
