Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 1 (29. szám) - A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - SOÓS KÁROLY ATTILA ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár:
1652 ELNÖK (d r. Salamon László) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. Az előterjesztést T/184es számon, a gazdasági bizottság ajánlását pe dig T/184/2es számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Soós Károly Attila ipari és kereskedelmi államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának. SOÓS KÁROLY ATTILA ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Ti sztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény a megalkotása óta elég jelentősen hozzájárult a külföldiek magyarországi beruházásaihoz. Végül is akkor még ez a beruházás szinte nulla vol t, azóta meghaladja a 7 és fél milliárd dollárt, és ismeretes módon ezzel messze elsők vagyunk a régióban. Ugyanakkor, amikor a törvény alapvető céljainak megfelelt, bizonyos módosítások is történtek rajta, mégis szükséges, hogy most bizonyos módosításokat valósítsunk meg vele kapcsolatban. Erre a módosításra több okból kerül sor. Egyfelől bővíteni szeretnénk a külföldiek számára nyitva álló kedvezmények körét; másfelől viszont az utóbbi időszakban egyre növekvő mértékben tapasztalhatók olyan negatív jelens égek, amelyek a szabályozás továbbfejlesztését indokolják. A kormány ennek megfelelően javaslatot tesz a befektetési törvény és a külkereskedelemről szóló 1974. évi III. törvény harmonizálására, továbbá a külföldön lévő kárpótlási jegyek befektetésként tör ténő felhasználásának szabályozására. A kedvezmények körének bővítése a külföldiek konvertibilis forintszámlájáról való tőkebefizetés lehetőségének megadásával valósul meg a javaslat elfogadása esetén. A jövőben forintban - a devizajogszabályok előírásaina k megfelelően , a külföldiek forintszámlájáról teljesíthető a külföldit terhelő tőkebefizetési kötelezettség. Ez az eddigi szabályozás szerint csak abban az esetben volt lehetséges, ha a külföldi a magyarországi befektetéséből származó forintnyereségét, i lletve a magyar társaságból az őt megillető üzletrész elidegenítéséből származó forintbevételét fektette be. A módosítás ugyanakkor javaslatot tesz a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságok nem pénzben szolgáltatott tőkerészének új szabályozására anélkül, hogy annak alapjait, a termelőeszközök vámmentes behozatalának lehetőségét érintené. A javaslat külkereskedelmi behozatali engedély megszerzését írja elő azon termékek apportjára, illetve mellékszolgáltatásként történő teljesítésére, amelyek a kü lkereskedelmi áruforgalomban való behozatal esetén engedélyhez kötöttek. A módosítás megakadályozná azokat a színlelt ügyleteket, amelyek kizárólag a külkereskedelmi importengedélyezés megkerülésének érdekében jönnek létre. A szabályozás elsősorban a fogya sztási cikk globálkvóta hatálya alá eső, illetve a piacvédelmi intézkedésekkel védett termékek - így zöldség, gyümölcs, vas, acél - szempontjából jelentős. Tekintettel arra, hogy az engedélyezési kötelezettséggel érintett behozatal az importtermékeknek 10 százalékát sem éri el, ezzel szemben az ilyen módon történő behozatal a nemzetgazdaságnak egyre növekvő mértékű károkat okoz, indokolt a jelenlegi szabályozás kiegészítése a javasolt megoldással. A javaslat végül kiterjed a kárpótlási jegyek külföldiek ált al történő befektetésére is. A kárpótlási jegyet külföldi akkor használhatja fel a társaságnál nem pénzbeni hozzájárulás gyanánt, ha saját jogon kárpótoltként jutott hozzá, nem használhatja fel azt akkor, ha a kárpótlási jegyet más módon szerezte, általába n természetesen vásárolta. Tisztelt Országgyűlés! Ezzel kapcsolatban az alábbiakat kell megfontolni. (19.30) A kárpótlási jegy másodlagos megszerzője, felhasználója azáltal, hogy ezt a jegyet felhasználja, bizonyos anyagi előnyhöz jut. Kárpótlási jegyet mi ndenki azért vásárol - ha vásárol , mert ez számára bizonyos anyagi előnyt jelent. Hogy ilyen céllal vásárolják fel a kárpótlási jegyet, ezt
