Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 1 (29. szám) - A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. ÁBRAHÁM TIBOR, a gazdasági bizottság előadója:
1653 általában azért tolerálja, engedi meg a törvény, mert azáltal, hogy másodlagos felhasználók vásárolnak kárpótlási jegyet, növelik annak az értékét ahhoz képest, hogyha nem vásárolhatnának, a felhasználás szűkebb lehetőségei természetszerűleg csökkentenék a kárpótlási jegy tulajdonképpeni értékét. Az adott esetben arról van szó, hogy külföldi beruházók jutnak hozzá az említett anyagi előnyhöz. A kormányzat úgy ítéli meg, hogy ezt nem kívánjuk a jövőben megengedni. Tehát azok a külföldiek, akik nem saját jogon jutnak kárpótlási jegyhez, ők ezt a kárpótlási jegyet nem pénzbeni hozzájárulásként nem használhatják fel. Ez eg yáltalán nem érinti azoknak a külföldön élőknek a kárpótlási jegyükhöz, annak felhasználásához, eladásához való jogát, akik a kárpótlási jegyet saját jogon kapták. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat kisebb módosításokat jelent a kérdéses törvényben. A korábbi változtatásai ennek a törvénynek - tehát a külföldiek magyarországi beruházásairól szóló törvénynek - általában olyan nagyon éles vitákat nem váltottak ki a Házban, bár egyhangú szavazások nem voltak, de alapvető kérdésekben nem bontakoztak ki ig azán éles nézetkülönbségek. Remélem, hogy ez ezúttal is így lesz. Ajánlom a tisztelt Országgyűlés figyelmébe a törvényjavaslatot, javaslom önöknek, hogy fontolják meg és fogadják el. Befejezésül szeretném megköszönni a türelmüket, hogy végighallgattak ezen az elég késői órán. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság elnöke jelezte, hogy a bizottság az írásbeli ajánlását az ülésen szóban is ki kívánja egészíteni. Megadom a szót dr. Ábrahám Tibor nak, a gazdasági bizottság előadójának. DR. ÁBRAHÁM TIBOR , a gazdasági bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Bizottságunk, a gazdasági bizottság a múlt héten, október 26án tárgyalta a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény módosításáról rendelkező törvényjavaslatot. A törvénymódosítást az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium a Pénzügyminisztériummal együtt terjesztette be mint kormányjavaslatot a tisztelt parlament elé. Azt hiszem, képviselőtársa im előtt nem kell különösebben bizonygatni, hogy a külföldi tőkebefektetésekre a magyar nemzetgazdaságnak nagy szüksége van és lesz a jövőben is. A külföldi tőkebefektetések kérdésében - mármint ezek ösztönzésében - az elmúlt négy é vben is, de feltehetően az elkövetkezendő négy évben is a kormány és az ellenzék többnyire egyetértett, illetve egyet fog érteni. A törvényjavaslat tehát fontos, lényeges kérdést kíván újraszabályozni. Ennek megfelelően a szabályozás három területre terjed ne ki, illetve térne el a jelenlegi gyakorlattól. 1. A törvényjavaslat kiterjeszti a külkereskedelmi áruforgalomra irányuló szabályozást az apportként behozott áruféleségekre is. Szeretném ezzel kapcsolatban hangsúlyozni, hogy a külkereskedelmi engedélyezé s köre ma már igen szűk, hiszen a behozott áruknak mintegy tíz százalékára terjed csak ki. Ugyanakkor igen érzékeny területet érint, és ezért szükséges a szabályozás már csak a versenysemlegesség miatt is. A külföldi érdekeltségű hazai vállalatok egy része ugyanis apportként hozott be olyan árukat, melyek egyébként engedélykötelesek lettek volna, vagy éppen piacvédelmi eljárás alá estek. 2. A javaslat tiltja a külföldi részére az olyan kárpótlási jegy felhasználását, melyhez a külföldi felvásárlás útján jut ott. Ennek a módosításnak az a célja, hogy a spekulatív célzatú, névérték alatti felvásárlásokat az állam megakadályozza. Egyébként a külföldi az olyan kárpótlási jegyeket, melyek őt kárpótlási jogosultként illették vagy illetik meg, korlátozás nélkül felh asználhatja a törvénymódosítás szerint. 3. A javaslat lehetővé teszi a külföldi befektetők számára, hogy az alaptőkebefizetési kötelezettségüket konvertibilis devizára átváltható forintszámlájukról teljesíthessék.
