Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 1 (29. szám) - A szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
1634 Tisztelt Országgyűlés! A szerzői jogról szóló törvény módosítására vonatkozó törvényjavas lat általános és részletes vitája azt mutatta, hogy a törvényjavaslat szükségessége, a szabályozás célja tekintetében egyetértés alakult ki. Lényegében egyöntetű támogatást élvezett a javaslatban kifejeződő azon szándék, hogy korszerűsített, pontosított fo rmában, törvényi szintre emelve fenntartsuk azt a szabályozást, amelynek értelmében bizonyos képzőművészeti és iparművészeti alkotások tulajdonjogának átruházása esetén, ha az műkereskedő közbejöttével történik, szerzői díjat, illetve járulékot kell fizetn i. E szabályozás megőrzése ösztönzi az alkotó tevékenységet, megfelelő összhangban tartja a felhasználói és szerzői érdekeket, valamint a kultúra finanszírozásához költségvetésen kívüli forrást biztosít. Tisztelt Országgyűlés! Mivel a törvényjavaslat lénye gét, alapelveit érintő vita nem alakult ki, a részletkérdésekre vonatkozó nézetkülönbségekről szeretnék szólni, röviden kifejtve a kormány álláspontját a törvényjavaslathoz érkezett két módosító és egy kapcsolódó módosító javaslatról. (18.00) (A jegyzői sz ékben dr. Trombitás Zoltánt és dr. Kávássy Sándort dr. Kiss Róbert és Nahimi Péter váltja fel.) Az egyik módosító javaslat a díj, illetve a járulék megfizetésére vonatkozó kötelezettséget a beszerzési és az eladási ár közötti különbözettől tenné függővé. Ez ellentétes lenne a szerzői jogi megközelítést érvényesítő szabályozással, amely mindenfajta kereskedelmi célú felhasználás esetén díjfizetést ír elő, függetlenül a felhasználás nyereségességétől. A módosító javaslat egyébként is hibás feltevésen alapul, hiszen abból indul ki, hogy a szerzői díj, illetve a járulék a műkereskedőt terheli, holott mind a hatályos szabályozás, mind a javaslat szerint ezt a terhet a vevő viseli. A fizetésre kötelezett tehát nem a műkereskedő, hanem a vevő, ezért közömbös, hogy a műkereskedőnek vane haszna a műalkotás adásvételén. A másik módosító javaslat megszüntetné a múzeum és a muzeális közgyűjtemény díj, illetve járulékfizetési mentességét. E módosító javaslat nemcsak költségvetési szempontból nem lenne elfogadható, hane m azért sem, mert szemben a magángyűjtők kereskedelmi vagyoni megfontolásból végzett tevékenységével, nem kedvezményezné a műalkotások közcélra való megszerzését. Ez utóbbi módosító javaslattal függ össze az a kapcsolódó módosító indítvány, amely visszaáll ítaná tartalmilag a hatályos, rendeleti szintű szabályt. Ennek értelmében a múzeum és a muzeális közgyűjtemény nem élvezne mentességet addig, amíg a szerző életben van. Ez ellentétes a szerzői jogi szabályozás logikájával, hiszen a szerzői vagyoni jogok a szerző halálát követően is még további 70 évig védelemben részesülnek. Az élő szerződés örököseit megillető jogok között különbséget tevő felfogás - mely a '70es évek végén elfogadott hatályos szabályozásban is tükröződik - az örökösöket megillető vagyoni jogokat munka nélkül szerzett jövedelem forrásának tekintette. Ez a megközelítés a mai viszonyok között nyilvánvalóan idejét múlta. Továbbá figyelembe kell venni, hogy a hazánkat is kötelező berni uniós egyezmény szerint az úgynevezett követő jogot biztos ító tagországoknak e jogot mind a szerzőnek, mind annak jogutódai számára meg kell adni. Végül meg kell említeni, hogy a múzeum és a muzeális közgyűjtemény szóban forgó mentessége ellen egyetlen érintett alkotóművészi érdekképviseleti szervezet sem emelt k ifogást. Tisztelt Ház! Az előadottakra tekintettel a törvényjavaslathoz érkezett módosító és kapcsolódó módosító javaslatokat a kormány nevében nem támogatom. Kérem ugyanakkor képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslat elfogadásával fejezzék ki megbecsülés üket a magyar alkotóművészet iránt. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A két együttes ajánlás csak olyan módosító javaslatokat tartalmaz, amelyek egyik bizottságban sem kapták meg a szükséges egyharmados támogatást, és a képviselőcsoportok nem kértek szavazást. Ezért most a módosító javaslatról nem
