Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. november 1 (29. szám) - Döntés önálló indítványok sürgős tárgyalásáról - Döntés Kósa Lajos (Fidesz) képviselő önálló indítványának tárgysorozatba-vételéről - KÓSA LAJOS (Fidesz):
1619 Ezt követően az Országgyűlés erről határoz. Ezzel az eszközzel azonban egyegy országgyűlési ülésszak alatt legfeljebb öt alkalommal élhet a frakció. A Fidesz képviselőcsoportjának nevében dr. Szájer József frakcióvezető ú r kérte, hogy a tárgysorozatbavételről a Házszabály 61. §a értelmében az Országgyűlés név szerinti szavazással határozzon. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Kósa Lajos képviselő úrnak - Fiatal Demokraták Szövetsége , az önálló indítvány előterjesztő jének. KÓSA LAJOS (Fidesz) : Elnöknő! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Egy olyan törvényjavaslat sorsáról dönt most a Ház, amely - úgy gondolom , mindnyájunkat közvetlenül érint. A képviselők összeférhetetlenségi szabályai '90ben kerültek meghatározásra, és azóta változatlan formában élnek. Az előző ciklusban több ellenzéki képviselőtársammal több indítványban próbálkoztunk azzal, hogy szigorítsuk a képviselők összeférhetetlenségi szabályait, különös tekintettel a képviselők által betöltött gazdasági pozíció kra. Tettük ezt azért - azt gondolom , és a jegyzőkönyvek ezt igazolják, mert közös álláspont volt az, hogy a kialakuló magyar parlamenti demokrácia nem teheti ki magát olyan támadásoknak, amelyek mindenfajta sanda gyanúsítással, korrupcióval, megvesztege thetőséggel vagy megvehetőséggel vádolják a képviselőket, hiszen teljesen szabad és lényegében korlátok nélküli az az összeférhetetlenségi szabályozás, amelyet akkor, '90ben fogadott el a Ház. Nagyon fontos érdekünk fűződik tehát ahhoz, hogy szigorítsunk ezeken a szabályokon. Úgy gondolom, hogy az elmúlt négy év bebizonyította azt, milyen következményekkel jár az, hogyha nem foglalkozunk ezzel a kérdéssel. Nem tagadom, az általam beterjesztett törvényjavaslat nagyon szigorú. Szerintem azonban ez a szigorús ág több szempontból is indokolt. Egyrészt a képviselőknek közös érdeke, hogy a parlamenti képviselőket ne érhesse semmilyen alaptalan vád vagy gyanúsítgatás azzal kapcsolatban, hogy ki hány felügyelőbizottság, kft., alapítvány, és nem tudom még milyen hely eken visel pozíciókat. Emlékezzünk csak arra, amikor nem is olyan régen általános meglepetésre a pénzügyminiszter úr húzott elő a zsebéből egy igen hosszú listát, amely csak az állami vállalatokra vonatkozó valamikori kormánypárti képviselők neveit tartalm azta. Mindnyájan tudjuk, hogy ez a parlament - és ennek a parlamentnek legalább a fele - érintett ezekben a kérdésekben. Éppen ezért közös érdekünk, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba. Hogyha a parlament, a tisztelt képviselőtársak elutasítják ezt a javas latot, vagyis nem hajlandók még csak tárgysorozatba sem venni az én javaslatomat, ez egyértelmű jelzés arra vonatkozóan, hogy a magyar parlament nem óhajt ezzel a kérdéssel foglalkozni - bár a kampány során számos alkalommal több párt, több politikus részé ről, sőt legutóbb a miniszterelnöki beszédben is, utalás történt arra, hogy ezeket a kérdéseket, a korrupciót és a különböző összefonódásokat igenis korlátozni kell - tehát ez jelzés arra, hogy a képviselőház nem óhajt s nem hajlandó ezzel a kérdéssel fogl alkozni. Azért állítom ezt, mert másfél hónappal ezelőtt az igazságügyi miniszterhez intéztem egy kérdést - pontosan a dolog nyilvánossága végett, hiszen a frakcióvezetőhöz nem intézhetek kérdést , amiben világosan megfogalmaztam, hogy kíváne foglalkozni a kormány vagy a kormánypárti frakció az összeférhetetlenségi szabályokkal. Akkor elhangzott, hogy október végén a kormánypárti frakciók beterjesztik az összeférhetetlenségi szabályokat újratárgyaló és szigorító javaslatokat. November 1je van, nem terjes ztették be. Szeretném azt elkerülni, hogy elmismásoljuk ezt a kérdést. Igenis szembe kell néznünk azzal a helyzettel, hogyha ma a parlament nem hajlandó ezzel a kérdéssel foglalkozni, ez egyértelmű jelzés a gazdaság szereplői, a politikai szereplők és a ma gyar társadalom szereplői, sőt a választópolgárok számára, hogy tulajdonképpen szabad a gazda,