Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 25 (27. szám) - Az EXPO '96 Budapest Nemzetközi Szakkiállítás megrendezésének lemondásáról szóló törvény-javaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (dr. Salamon László):
1475 közvéleménykutatási adatok szerint a lakosság többsége akarja a világkiállítást, de ha csak a fele akarja, akkor is célszerű létreho zni a konszenzust. A konszenzus létrehozása mikor lehetne aktuálisabb, mint éppen most, amikor a társadalom jelentős része - több mint százezer aláírás összegyűjtésével, amellyel az expót támogatja - népszavazás kiírását kéri az expó megrendezése érdekében . Tisztelt Kormánypárti Képviselők! A világkiállítással kapcsolatos költségeket, azok pozitív vagy negatív mérlegét előttem sokan és sokféleképpen mérlegelték. Én hadd szóljak néhány mondatot egy másik szemszögből, éspedig azoknak a szemszögéből, akik nem pusztán a fillérre elszámolható nyereséget vagy csak a konkrét üzleti hasznot keresik egy kis országnak az egész világ előtti bemutatkozási lehetőségében, hiszen a nagy világrendezvények jó részét - például nagy sportversenyeket - sem kizárólag csak a konk rét pénznyereség kedvéért rendezik. Egy nemzedék életében egy ország csak ritkán kaphat olyan lehetőséget, hogy egy világesemény házigazdája lehet. Úgy mondanám, hogy ha nem rendezik meg az expót, abból Magyarországra nézve anyagi haszon nem származik, vis zont sokak számára keserű csalódás a következmény. A fölösleges pénzszűkítő politika még soha, egyetlen országot sem emelt föl. Az expó megrendezése viszont csaknem fél éven keresztül - a tömegkommunikáció által is - szinte az egész világ figyelmét ránk ir ányítja. A távoli világ számára is láthatóvá, azonosíthatóvá és egyedi országgá válunk itt, e változó és megújhodó KözépEurópában, és nem fogják földrajzilag például összetéveszteni Budapestet Bukaresttel. Az expót magunknak csináljuk, a létesítmények itt maradnak nekünk, itt hasznosulnak, ugyanakkor alkotóerőnket az egész világba elviszik. A világkiállítás nem egy alkalommal, hanem hosszú távon és perspektivikusan eredményez kedvező hatást az országnak. Mindezek után ismét kérem kormánypárti képviselőtárs aimat - s most elsősorban az MSZP képviselőire gondolok, hiszen az MSZP jelentős része az elmúlt parlamenti ciklusban támogatta az expót , hogy tegyenek tanúbizonyságot a kompromisszumkészségükről. Gondolják meg, hogy a nagy esélyek, a nagy országos válla lkozások lehetősége a történelemben általában csak ritka időközökben adatik meg egy országnak. Gondolják meg, hogyan fognak elszámolni választókerületük, választókerületük városainak és falvainak egy jelentős része előtt, azok előtt, akik akarták a világki állítást, és konkrétan is készültek rá. Gondolják meg, hogy az MSZP álláspontja a világkiállítás kérdésében alapvetően a koalíciókötés nyomán változott meg, de a társadalom többségének akarata talán fontosabb, mint a koalíciós partner nem megalapozott igén yének a kielégítése! (18.50) A kompromisszumkeresésre több út is kínálkozik. Először emlékeztetnék Szabad György javaslatára, amelyben ő a döntés előtt egy eseti bizottság felállítását indítványozta a közpénzből finanszírozandó világkiállítási beruházások felbecsülésére, ezen beruházások utóhasznosításának becsülhető tőkésített értéke felmérésére, valamint a világkiállítás esetleges lemondásából eredő kárpótlási kötelezettség, illetőleg a lemondás esetén is eszközölt folytatólagos beruházások pénzszükséglet ének megbecsülésére. Én pedig szeretném javasolni - amennyiben az expót elutasító döntésüket nem tudják megváltoztatni, és ez nincs ellentétben az előző javaslattal sem , hogy a világkiállításról történő zárószavazás a népszavazás eredményének megállapítá sa után történjék. Tudom, hogy nem ideális ez a javaslat, ennél ideálisabb lenne, ha keresnénk az Országgyűlésben annak a megoldási lehetőségét, hogy törvényhozási úton hogy lehetne lehetővé tenni azt, hogy az önkormányzati választások és az expóról szóló népszavazás egy időben történjék. A világkiállítás Magyarország válasza lehet a kor kihívására. A parlament pártjai most tanúbizonyságot tehetnének egy igazi nagy ügyben, egy igazi nemzeti összefogásról. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon Lás zló) :
