Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 25 (27. szám) - Bejelentés önálló indítványok bizottsági kiadásáról - A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár:
1452 DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt szeretném megköszönni a helyi önkormányzatok címzett és céltá mogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosítására szolgáló törvényjavaslat általános és részletes vitájában tanúsított aktivitást, valamint a jobbítás szándékával benyújtott számos módosító indítványt. Mind a bizottsági üléseken, mind pedi g itt a plenáris üléseken sokan javasolták hozzászólásukban egyrészt a támogatható célok körének bővítését, másrészt pedig a támogatás mértékének növelését. A benyújtott módosító indítványoknak mintegy fele erre irányult. Azonban sajnálattal kell bejelente nem és képviselőtársaim tudomására hozni, hogy mást jelentenek az igények, az elképzelések és más a realitás. Hiába bővítjük ugyanis akár a támogatható célok listáját, akár a támogatási arányokat, ha nincs meg rá a költségvetési fedezet, mert így csupán az t érjük el, hogy ki nem elégíthető igények benyújtására sarkalljuk az egyes önkormányzatokat. Itt szeretnék kitérni egy konkrét témára, amelyhez szintén több módosító indítvány érkezett, ez pedig a sportudvar témaköre. Természetesen azt hiszem, engem szemé ly szerint sem érhet az a vád, hogy nem vagyok sportszerető és nagyon örülnék, ha támogathatnánk az ilyen témában benyújtott módosító indítványokat, azonban egyrészt e módosító indítványok szakmailag nincsenek úgy kidolgozva, hogy megteremtenék egyből azok at a feltételeket, amelyek alapján az egyes önkormányzatok benyújthatnák az igényüket, de ennél jóval fontosabb, hogy egyszerűen nincs rá költségvetési fedezet. Amit az előbb általánosságban megemlítettem, most ebben a konkrét ügyben is hangsúlyozom, hogy nem találom értelmét annak, hogy a kormány támogasson olyan javaslatot, amely csak hiú ábránd, de a realitásokkal nem találkozik. Visszatérve az ígérvények rendszerére, szeretném azt hangsúlyozni, hogy nincs szó arról, hogy az alanyi jogot megsértené a kor mányzat. Ugyanis a hozzászólásokban ez a vád gyakran elhangzott. Az önkormányzati törvény 85. §ának (1) bekezdése ugyanis rögzíti, hogy az Országgyűlés határozza meg a társadalmilag kiemelt célokat, valamint a támogatások mértékét és feltételeit törvény t artalmazza. Tehát az önkormányzati törvényben csupán a felhatalmazás került megfogalmazásra, arra vonatkozóan, hogy a feltételeket az Országgyűlés törvényben határozza meg. Ezen felhatalmazás alapján született meg pont ez a most módosításra kerülő 1992. é vi LXXXIX. törvény is. Véleményünk szerint az alanyi jog érvényesülésénél több feltétellel egyidejű meglétének kell megjelennie. A feltételek egyfelől azok, amelyeket az Országgyűlés határozott meg az önkormányzatok számára a támogatások igénylésének felté teleként. Ez a feltételrendszer arra ad választ, hogy vajon jogos vagy sem az önkormányzat támogatási igénye. További feltételként, az előző feltétel megvalósulásaként jelenik meg ugyanakkor, hogy az éves költségvetés mely célokra benyújtott támogatási igé nyek kielégítéséhez biztosít fedezetet. E kérdés megítélésénél lényeges hangsúlyozni, hogy amikor a költségvetésben annak eldöntése történik, hogy mely célok megvalósítására van fedezet, az Országgyűlés nem az egyes önkormányzatok támogatásáról, hanem a fe dezetről és a célokról vitatkozik, utána pedig dönt. Az ígérvényes rendszer egyfelől tehát teljesíthetetlen feltételt támaszt a következő évi költségvetéssel szemben, másrészt pedig egy év inflációs költségkihatását az önkormányzatra terheli. Néhány számma l szeretném bemutatni, hogy a jelenlegi rendszer miért tarthatatlan. 1995re az önkormányzatok az újonnan kezdődő beruházásaikhoz 32,3 milliárd forint támogatást igényelnek. Az előző évek döntései alapján a folyamatban lévő beruházások finanszírozásához ug yanerre az évre kereken 27 milliárd forintra van szükség. 1995ben 33 milliárd forint támogatás áll rendelkezésre - 1 milliárd forintról most nem szóltam, ez más kérdés - de tény, hogy csak 5 milliárd forint a szabad keret. Tehát ez azt jelenti, hogy '95. évre benyújtott új igényekből csak 5 milliárd forint elégíthető ki. Amennyiben az ígérvények rendszerét a jelenleg hatályos törvénynek megfelelően fenntartanánk, úgy 1996ban már egyáltalán nem lehetne új beruházásra támogatást adni. (17.10)
