Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 25 (27. szám) - Az EXPO '96 Budapest Nemzetközi Szakkiállítás megrendezésének lemondásáról szóló törvény-javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ (FKGP):
1398 Barsiné Pataky Etelka természetesen nálam sokkal jobban tájékozott arról, hogy ő maga milyen időközbeni tárgyalásokat folytatott az MSZP k épviselőivel expóügyben két évvel vagy akár egy évvel ezelőtt is. Én csak azt tudom, arra emlékszem, hogy 1992ben, amikor itt a Házban a Világkiállítási Alap törvénytervezetét vitattuk, számomra is meglepő módon teljesen megváltozott az MSZP hangulata. Kö zben persze az eltelt két év során magánbeszélgetés alkalmával azt láttam, hogy legalábbis nem lelkes támogatója az expónak. S most a koalíciós tárgyalások során a gazdasági panelban pedig kifejezetten azt tapasztaltam, hogy az expó támogatása az MSZP rész éről gyakorlatilag elvesztette prioritását. Ettől függetlenül köszönöm szépen a részemre felajánlott dokumentumokat. Szabad György elnök úr sajnos elment. Nem hiszem, hogy nagyon félreértettem volna azt, amit ő a múltkor mondott. Én kicsit másként é rtelmezem, összességében úgy gondolom - amit a beszédemben el is mondtam , illúziónak tartom azt, hogy itt most hirtelen olyan szakértők lennének találhatók, akik ismerik az ügyet, benne vannak, és ettől függetlenül abszolút pártatlanok a kérdésben. Köszö nöm szépen. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Soron következik Torgyánné Cseh Mária, Független Kisgazdapárt, őt követi majd Rajk László, Szabad Demokraták Szövetsége. DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ (FKGP) : Tisztelt Elnöknő! Tisztelt Ké pviselőtársaim! Az EXPO '96 Budapest Nemzetközi Szakkiállítás megrendezésének lemondásáról szóló T/93. számot viselő törvényjavaslattal kapcsolatban mindenekelőtt megjegyzem, hogy amikor a 36/1991es országgyűlési határozat és ezzel kapcsolatban az 1991. é vi LXXV. törvény Országgyűlés általi meghozatalára került sor, akkor még nem szakkiállítássá degradálták ezt a kiállítást, hanem világkiállításnak nevezték, és az országgyűlési határozatot és a világkiállítás megrendezésével kapcsolatos törvényt is az Orsz ággyűlés azért hozta meg, hogy az eredménnyel legyen megrendezhető. Természetesen most már, hogy az expó lemondásra kerül, a világkiállítás szakkiállítássá szűkült, a korábbi nemes célok pedig nemtelen törekvéssé fajultak. Rendkívül szerencsétlennek tartom az ilyen megközelítést, és nemcsak az expó ügyében, hanem bármilyen ügyben is. Ahhoz ugyanis, hogy Magyarország nemzetközi tekintélye tovább ne romoljon, mindenekelőtt következetességre, stabilitásra, és egy olyan helyzet kialakulására van szükség, hogy s enkinek eszébe ne jusson Magyarország kormánya vagy Magyarországot reprezentáló bármilyen szerv vagy személyiség szavában kételkedni. Hiszen európaiságunkhoz nemcsak a törekvéseink tartoznak, de tudnunk kell, hogy európaiságunk a szavahihetőségnél kezdődik . Ezért a világkiállítás esetleges lemondásával kapcsolatban mindenekelőtt azt emelném ki, hogy az a Magyarországba vetett hitet és a Magyarországot képviselők szavahihetőségébe vetett bizalmat alkalmas megingatni. Ennek a kárkihatása pedig felmérhetetlen. Hiszen a bizalomvesztés esetleg generációkon keresztül fennmaradhat, mert a nemzetközi megítélés kialakulása rendkívül lassú folyamat, és különösen lassú a kialakulása, ha egy elrontott hírnevet kell helyrehozni. A világkiállítás lemondása tehát - a számo któl függetlenül - mindenekelőtt egy olyan intézkedés, amely bizalomvesztést jelent az ország számára. Márpedig egy megromlott gazdasági helyzetű országnál, ahol a gazdasági válságon túlmenően politikai, bizalmi és erkölcsi válság is kialakult, különös súl lyal kell gondolni arra a bizalomvesztésre, amely hazánk határain túl alakul ki Magyarországgal kapcsolatban. Hiszen eddig a megítélésünk - vezetőink tájékoztatása szerint - azért volt minden más országot megelőzően kedvező a számunkra, mert Magyarországot olyan stabil országnak ítélték meg, amely ország az európai normákat elfogadta, és az európai normák szerint kívánja rendezni sorsát a világ többi országával is. (11.30)
