Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 25 (27. szám) - Az EXPO '96 Budapest Nemzetközi Szakkiállítás megrendezésének lemondásáról szóló törvény-javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
1393 bizonyos szempontból mindig is elsősorban szelektált érveket tett magáévá, tolta ezeket maga elé, saját kialakult meggyőződésének megfelelően, illetve abba beleillesztve. És persze mindkét oldalon akadnak komoly, szavahihe tő szakértők, akiknek véleményével, ítéletével, javaslataival még vitatkozni is illetlenség lenne - legalábbis a saját szekértáboron belül. A frontvonalak tehát megmerevedtek, és a détente, az enyhülés kilátásai tulajdonképpen teljesen elenyésztek. Így vol t ez egyébként 1991 novemberében is, az expótörvény meghozatala során, amikor az expópártiak parlamenti túlsúlya nyomott le minden ellenérvet, s minden valószínűség szerint így lesz ez most is - csak fordított előjellel. Engedjék meg, hogy megálljak egy kö zbevetés erejéig. Medgyasszay képviselőtársam hivatkozott Szabad György volt házelnök úr, képviselőtársunk azon javaslatára, melyben ő egy eseti, ad hoc szakértői bizottság felállítására tett javaslatot, s arra, hogy ez a szakértői bizottság, ez a pártatla nnak mondott szakértői bizottság igen rövid időn belül vizsgálja meg az expó körül kialakult helyzetet. A felvetést, a javaslatot én rendkívül tiszteletre méltónak ítélem meg, de engedtessék meg, hogy hozzátegyem - és elnézést a kifejezésért , egyúttal ki csit naivnak is. Hiszen a dolog lényege az, hogy azok a szakértők, akik eddig megfelelően foglalkoztak az expóval, akik benne vannak, akik értenek hozzá, akik évek óta ezt csinálják, már óhatatlanul csatlakoztak az egyik vagy másik vitázó félhez. Egy ilyen függetlennek mondott szakértői panel vizsgálatának eredménye ezért várhatóan az összeállítás függvényében dőlne el. (11.00) Ha viszont olyan, tényleg független szakértőkből állítanánk össze ezt a panelt, ezt a bizottságot, akikről feltételezhető és tudjuk , hogy nem kötelezték el magukat eddig egyik oldalon se, azoknál sajnálatosan azt kell föltételeznünk, hogy hosszú hónapokig tartana számukra, amíg úgy bele tudnák ásni magukat a kérdésbe, hogy egyáltalán véleményt alkothassanak. Mindeközben az a tragikomi kus, hogy tulajdonképpen senki sem vitatja azt az alapelvet - talán most épp előbb Medgyasszay képviselőtárstól hallottam az első halvány utalást arra, hogy itt szakmai érveken kívül másokat is figyelembe kéne venni , tulajdonképpen konszenzus volt abban az alapelvben, hogy nem politikai, nem ideológiai alapon kell a döntést meghozni az expóról, hanem szigorúan szakmai kritériumok szerint. Számok röpködnek a levegőben. Vannak köztük, mármint ezen számok közt olyanok, amelyek köszönő viszonyban sincsenek eg ymással, de melyeket a felrepítő éppen annyira hitelesnek tart, mint amennyire tendenciózusnak és csúsztatottnak tartja azt a vitapartner. Vannak azután más számok is, olyanok, amilyeneket mindkét fél elismer, elfogad, igaznak hisz - de ezek sem adnak okot az egyetértésre, hiszen azonos számokból is egymással ellentétes következtetéseket vonnak le az egymással szembenálló vitázók, olyat, ami konform rég kialakított meggyőződésükkel. Pedig, tisztelt képviselőtársaim, mi itt, a parlamentben, helyzetünknél fog va, nyilvánvalóan még a társadalom leginformáltabb, legtájékozottabb szűk köréhez tartozunk. De mi alapján fog dönteni, tisztelt képviselőtársaim, adott esetben egy esetleges népszavazás során öthat, esetleg hétmillió magyar választópolgár - mármint ha e gyáltalán elmennének népszavazni? Az indulatai, az érzelmei, esetleges illúziói vagy éppen előítéletei alapján? És ha dönt is az expó megrendezése mellett ez a népszavazás, ki fog dönteni arról, hogy ezen döntés anyagi következményei miként legyenek rendez ve? Hogy mely területről kerüljön átcsoportosításra - igaz, két év vonatkozásában - az a 45 milliárd forint, amiről itt nagyjából egyetértés alakult ki? Hogy melyik költségvetési fejezet legyen megkurtítva? Vagy ha ez nem, akkor milyen új források kerüljen ek betervezésre, milyen új adók kerüljenek bevezetésre? Mert hogy mindezekről az apróságokról természetesen nem fog szólni a népszavazás. Mi pedig, akik évek óta bajlódunk a költségvetések és pótköltségvetések ezernyi gondjával, tudjuk, hogy mit jelent aká r egymilliárd forintos megkurtítás egy adott költségvetési fejezetnél, vagy plusz teher, plusz adóteher kirovása.
