Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 24 (26. szám) - A társadalombiztosítási alapok kintlévőségeinek egyszeri rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF):
1350 minősítés korántsem annak szól, hogy a bizottság elégedett lenne a törvénytervezet tartalmával. Az aggályok hasonlóképpen me rültek fel ebben a vitában azzal kapcsolatban, hogy ez a javaslat valóban nem azokat kedvezményezie, akik nem tesznek eleget a kötelezettségeiknek, illetőleg mit ad azoknak, akik rendszeresen és megfelelő módon eleget tesznek a társadalombiztosítási járul ékfizetési kötelezettségeknek. Mindezen túl a vitában felmerültek nagyon fontos részletkérdések arra nézve, hogy milyen szigorító szabályokat kellene alkalmazni általában a járulékfizetés ösztönzésére, a járulékfizetési készség javítására, de célzottan arr a is, hogy ha valamilyen törvény születik és kedvezményeket lehet igénybe venni, azokra nézve, akik a kedvezményt igénybe veszik és később is tartozásaik keletkeznek, esetleg milyen speciális eljárásokat lehet végiggondolni. Mindezt együttvéve, és nem kis mértékben azokat a szabályokat is figyelembe véve, amelyek az 1975. évi II. törvény járulékfizetéssel összefüggő szabályait érintik, a mi bizottságunk is úgy látta, hogy egyes pontokon esetleg átalakításra, illetve kiegészítésre szorulhat egy olyan törvény javaslattervezet, amit az Országgyűlés valóban jó szívvel fogadhat majd el. Az általános vitára való alkalmassági minősítés sokkal inkább a probléma súlyának, annak a körülménynek szólt, hogy ez a több mint 190 milliárd forint valóban nagyon hiányzik az a lapokból, és természetesen nemcsak az alapokból, hanem hiányzik az államháztartás mérlegéből, és ebben a rendkívül nehéz pénzügyi szituációban kellőképpen realistáknak kell lennünk ahhoz, hogy egyébként a meglévő aggályok és fenntartások mellett is a javas lat lényegére - hogy tudniillik esélyt teremtsünk arra, hogy néhány tízmilliárd forint befizetésre kerüljön - a törvényi, jogi feltételeket megteremtsük. Ilyen és ebből fakadó megfontolásokkal együtt bocsátottuk ki azt az ajánlást, amely ezt általános vitá ra alkalmasnak tartja, de nagyon örülök, hogy a miniszter úr is hangsúlyozta, hogy kéri az illetékes bizottságok és a képviselők közreműködését, hogy módosító indítványokkal, kiegészítésekkel és - én azért hozzátenném - az érintett tbönkormányzatokkal egy üttműködve olyan törvénytervezet kerüljön végül is megszavazásra, amit mindenki jó szívvel tud támogatni, másfelől viszont valami pénzt is hoz a konyhára. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt megadnám a szót Csehák Judit képviselő asszonynak az MSZP részéről, jelzést kaptam, hogy állítólagosan a szociális bizottságnak kisebbségi véleménye is volt. Azt hiszem, akkor járok el helyesen, ha ezt most nem nyomozzuk a jegyzőkönyvben, hanem megadom a szót Kis G yula József képviselőtársunknak, MDF, a bizottság kisebbségi véleményének kifejtésére. DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Amennyiben nem került volna bejelentésre a kisebbségi vélemény elmondásának igénye, nagyon sajnálom; a bizottságban jeleztük, hogy el fog hangozni. De most már ez teljesen mindegy, annál is inkább, mert a többségi vélemény előadója, bizottságunk elnöke igen meleg szavakkal emlékezett meg azokról az aggályokról, amit mi kifejeztünk a bizottsági ülésen, és ez legalábbis kölcsönös lovagiasságra kötelezi az embert. Valóban be kell látni mindenkinek, hogy a társadalombiztosításnak szüksége van pénzre, mert különben nem tudja teljesíteni a kifizetéseit. A kérdés tehát csupán az, hogy ezt a pénzt mi módon és mil yen áron szerzi meg. A kisebbségi vélemény megfogalmazói úgy találták, hogy ez a törvényjavaslat egy igen drága pénzszerzési módszer, ugyanis ha az idén december 31ig valaki fizet, akkor elengedik a teljes kamattartozását, ami nem kis összeg, hiszen ez ha vi 4 százalékkal nagyon hamar magasra rúg, olyannyira, hogy most már a teljes kintlévőség 20 százaléka a kamattartozás. Tehát egyszer elenged 20 százalékot, utána elenged 36 százalékot a törzs, az eredeti tartozásból. Ez már elég magas, hogyha reálkamatna k tekintjük. Tehát gazdasági megfontolásból ez a törvényjavaslat azt jelenti,
