Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 11 (23. szám) - A Bérgarancia Alapról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter:
1097 Felmerült néhány elvi kérdés, ezekre nagyon röviden külön szeretné k kitérni. Az egyik a vagyoni garancia érvényesítése az újonnan létrehozandó alap működésében. Elvileg talán szimpatikusnak tűnő javaslat; két ok miatt nem ajánljuk ezt a módosítást a parlament számára. Az egyik, hogy a vagyoni biztosíték érvényesítése hal latlanul megnöveli a döntés átfutási idejét, a másik, hogy nemcsak vagyoni biztosítékkal rendelkező, hanem vagyoni biztosítékkal nem rendelkező cégek és vállalkozások felszámolása esetén is szeretnénk védelmet nyújtani az ott dolgozók részére. Ez a vagyoni garancia megakadályozná ennek a körnek a támogatásból való részesítését. A második a teljes körű állami garanciának az igénye, amelyet többen fölvetettek. Nagyon komolyan gondoljuk, hogy az ilyen típusú erőforrásoknál és alapoknál - mint amilyen a Bérgara ncia Alap , amelyek alapvetően a szolidarisztikus hozzájárulás elvére épülnek, csak végszükség esetén kerüljön sor állami erőforrások igénybevételére. Az úgynevezett teljes körű állami garancia biztosítása - akár költségvetési oldalról, akár pedig a hitel ekkel szembeni helytállás oldaláról - azzal a veszéllyel jár, hogy parttalanná tenné ennek az alapnak az igénybevételét, ezért nem ajánljuk, hogy ilyen garanciavállalásra sor kerüljön. (17.20) Csak zárójelben jegyzem meg, nem nagyon merem hangosan mondani, hogy annak a módosító indítványnak az elfogadása, amely bizonyos feltételek esetén lehetővé teszi, hogy a Szolidaritási Alapból a Bérgarancia Alapba csoportosítsunk át erőforrásokat, gyakorlatilag a háttérben megvalósítja az állami garanciát, lévén, hogy a Szolidaritási Alap mögött ott van az állami garancia. A harmadik ilyen észrevétel az volt, miért jó, ha államháztartási reformelképzeléseinktől eltérően most egy újabb decentralizált alapot hozunk létre, holott azoknak az összevonását, csökkentését, éssz erűsítését szorgalmazzuk. Ez igaz, de szeretném a Házat arra emlékeztetni, hogy a ma működő 38 decentralizált alap összevonása és mérséklése nem ad hoc jellegű, hanem elvi tételekre épül. Ennek az a lényege, hogy amennyiben a decentralizált alapban nincs á llami támogatás, amennyiben a decentralizált alap önjáró és amennyiben funkciói nem vonhatók össze más célokat megvalósító alapokkal, ott a garanciák és a biztonságos működés miatt a jövőben is szükség lehet decentralizált alapra. A Bérgarancia Alap tipiku san ilyen jellegű, ezért mondjuk azt, hogy nem mond ellent az egyébként államháztartás átalakítása során szorgalmazott decentralizált alapok csökkentésének elvével. Surján László képviselő úr a tegnapi vitában külön kitért a járadékosok kifizetésének kezel ésére. Itt ugye, arról a körről van szó, akik munkahelyi balesetet szenvedtek és munkaképességük maradandóan csökkent vagy pedig munkaképtelenné váltak. A probléma valóban jogos, a megoldásra szerencsére a jelenlegi konstrukciók - és nem kizárólag a Bérgar ancia Alap - zárt rendszerében is majdnem száz százalékos az ellátások biztonsága. Ha ugyanis a csökkent munkaképességű dolgozónak munkaviszonya van, dolgozik, úgy a keresete erejéig a bérgarancia intézménye jelenti azt a biztonságot, amelyet más aktívak e setében is az alap létrehozásával biztosítani tudunk. Ha nyugdíjassá vált, rokkantnyugdíjassá, abban az esetben a tb folyósítja a nyugdíjat. Ezen kívülálló körökben, a csődtörvénynél a járadékok kifizetésére további biztosítékok is szerepelnek a jelenlegi rendszerben. Ilyenek a kielégítés sorrendjében: tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék kifizetése, előre sorolja. A felszámoló a járadékra jogosultakkal megállapodhat egyösszegű kifizetésben vagy javukra járadékbiztosítási szerződést köthet. És végül az állam a csődtörvény szerint általában nem, de a járadék jellegű követelésekért külön is felelősséget vállal.
