Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 11 (23. szám) - A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. számú törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DEMETER ERVIN (MDF):
1040 Így jelentős számú munkahely teremtődne. Ha ezt az elképzelést lebontjuk egy főre és egy hóra, a bére és járuléka az alábbiak szerint alakulna: minden 12 ezer forintos állami támogatáshoz jönne 12 ezer forint önerős önkormányzati pénz és lakossági támogatás, továbbá megszüntetnénk egy munkanélküli támogatást, ami ma már 36 ezer forint. Nem fejtegetem tovább a gondolatomat. Haszn a mi lenne? Haszna a megtermelt munka, a megépített létesítmény, a keletkezett, befolyt tbjárulék és az esetleges adó. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Megköszönöm Izsó Mihály felszólalását. Megadom a szó t Demeter Ervinnek, a Magyar Demokrata Fórum képviselőjének. Szólásra felkészül dr. Torgyán József. DEMETER ERVIN (MDF) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Úgy gondolom, abban mindannyian egyetértünk, hogy az 1990es rendszervál táskor demokráciánk egyik legfontosabb jogintézményét hoztuk létre az önkormányzatokban. Nagyon sok képviselő - a mi padsorainkból is - szerzett tapasztalatokat kisebb településeken, nagyobb városokban az önkormányzati munkában. Ezért azon képviselőtársaim becsületére, jó szándékára apellálok, akik az elmúlt négy évben ismereteket szereztek az önkormányzatokban, tudják, hogy milyen súlyú kérdésekről tárgyalunk, és segítenek abban, hogy meggyőzzük azokat a képviselőtársainkat, akik más, szintén fontos munkáv al voltak elfoglalva. Mi is van előttünk? Mi történik most? Előttünk van az önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló törvénynek egy olyan módosítása, ami jelentősen, megítélésem szerint alapvetően szándékozik megváltoztatni ezt a törvényt. A módosí tás fő eleme, hogy szűkül a támogatások köre - oktatási téren: tornateremépítés, alap- és középfokú diákotthoni ellátás; a kórházrekonstrukció terén csökken ezek mértéke - és maga a rendszer is megváltozik. Belügyminiszter úr az expozéjában azt mondta, h ogy a támogatások köre azért szűkül, mert már nem jelenik meg tömeges társadalmi igény, mondjuk, az alap- és középfokú oktatási intézmények tornateremépítésére. Remélem, ezzel a véleményével egyedül van - ebben mindenképpen téved. A számokra a részletes v itában vissza fogunk térni, de az előttem szóló szabaddemokrata képviselő is megítélésem szerint ezt támasztotta alá. De maga a rendszer is megváltozik két nagyon fontos és súlyos elemével. Megszűnik az alanyi jog, és egy komoly hatáskörelvonást tapasztalo k a parlamenttől. A törvényjavaslat 1. §a úgy szól, hogy "címzett támogatás olyan önkormányzati igényre adható, amelynek szakmai tartalmával a szakminisztérium egyetért". Ez nem jelent mást, mint egy burkolt hatáskörelvonást. Az Országgyűléstől a kormányh oz helyezi a döntési kompetenciát. Ha ugyanis a támogatás csak és kizárólag önkormányzati igényre adható be, amelynek a szakmai tartalmával a szakminisztérium egyetért, akkor az országgyűlési képviselő és maga a választott magyar törvényhozás nem mérlegelh et, nincs mozgástere, munkája formálissá, sőt merő adminisztrációvá válik. A képlet világos: a kormány dönt, az Országgyűlés pedig jóváhagy - nem tehet mást. Mi más indokolná e szabály törvénybe iktatását? Úgy gondolom, semmi. A kormány ugyanis összegyűjti a pályázatokat, összeveti azokat a szaktárcák "szakmai programjával" - ezt idézőjelben mondom , és az elhatározott prioritásoknak megfelelően és a rendelkezésre álló pénzügyi források felosztása után előterjeszti javaslatát támogatandó és elutasítandó pá lyázatokról. Vagyis a kormány az előkészítés időszakában már osztályozza a pályázatokat: "támogatandó", "elutasítandó" - és ezt szakmai tartalom szerint teszi. Érthetetlen számomra, hogy a szuverén Országgyűlés kezét miért kellene megkötni. Nagyon is elkép zelhető, hogy egyegy társadalompolitikai vagy szakmapolitikai vagy egyszerűen csak beruházási kérdést az Országgyűlés másként ítél meg, mint egyik vagy másik szaktárca. Ezért az ilyen kikötés az Országgyűlés szuverenitásának, döntési szabadságának megítél ésünk szerint
