Országgyűlési napló - 1994. évi nyári rendkívüli ülésszak
1994. július 14 (4. szám) - A kormányprogram vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - HORN GYULA miniszterelnök-jelölt:
98 A párbeszéd a társadalommal a politizálás olyan fontos feladata, amely olykor keservesen nehéz, de soha meg nem kerülhető. Mi nem leszünk a kirekesztés, az elhatárolódás, a gőg kormánya. A nyíltság, a beavatás, az őszinte hangnem lesz a mi stílusunk. És úgy véljük, a kapcsolatoknak ez a tisztességes formája érleli meg valamennyiünkben az együvé tartozás érzését. A kormányzat vállalja a nyilvánosságot, sőt elvárja és eltűri a bírálatot. A döntés felelősségét természetesen nem csökkenti a n yitott politizálás, a felelősség mindig a döntésre felhatalmazottaké. A kormány valódi sajtószabadságot kíván s el akarja kerülni, hogy bárki beavatkozzon a politika területéről a közszolgálati televízió és rádió műsorpolitikájába. Véget akarunk vetni anna k is, hogy súlyos közpénzeken kormánypárti sajtó működjék ebben az országban. Tisztelt Országgyűlés! Magyarország sorsa, a kormány törekvéseinek sikere nagymértékben függ attól, hogy miként alakulnak a nemzetközi feltételek és mennyire képes a külpolitika a változásokhoz alkalmazkodni, képese a nemzetközi folyamatokat az ország javára kiaknázni. A lakosság joggal várja el a kormánytól, hogy építse Magyarország nemzetközi kapcsolatait, hogy azok hozzájáruljanak a környezet biztonságosabbá válásához, és hozz áférhetőbbé tegyék a gazdaság számára nélkülözhetetlen külső forrásokat és piacokat. A kormány ennek megfelelően három egyenrangú és egymással szorosan összefüggő cselekvési irányt határozott meg külpolitikai programjában. Egyidejűleg kíván azon munkálkodn i, hogy Magyarország szorosan kapcsolódjon a fejlett államokhoz, integrálódjon a fejlett államok nemzetközi szervezeteibe, és kölcsönös bizalomra építő jó viszonyt teremtsen térségünk államaival. Támogatjuk a határainkon túl élő magyarságot abban, hogy jog aik a nemzetközi dokumentumok és normák szerint nyerjenek elismerést, kapjanak garanciákat és érvényesüljenek a gyakorlatban. Magyarország modernizációja, gazdaságitársadalmi fejlődése és biztonsága szempontjából egyaránt elengedhetetlen, hogy mielőbb és az elérhető legkedvezőbb feltételekkel csatlakozzunk az Európa Unióhoz. A kormány hatékonyan fog dolgozni a csatlakozás előkészítésén, gazdasági és jogrendszerünk ehhez szükséges átalakításán, a lakosság felkészítésén, s a szerződésekben biztosított tovább lépési lehetőségeket kihasználva annak eléréséért, hogy a társulás az eddiginél több előnnyel járjon a magyar gazdaság számára. Külön is szeretném hangsúlyozni, hogy külpolitikánk legsürgősebb feladata, hogy megkezdje azoknak a feszültségeknek a felszámolá sát, amelyek Magyarország és egyes szomszédai viszonyát terhelik. Ez a térség stabilitása, hazánk biztonsága, gazdasági érdekeink és nemzetközi megítélésünk szempontjából egyaránt elengedhetetlen. Szomszédainkhoz fűződő viszonyunk javítása nélkül nincs arr a sem esélyünk, hogy elő tudjuk mozdítani az ott élő magyar kisebbség helyzetének javulását, jogainak érvényesítését. A kormány ezért kész arra, hogy kezdeményezően lépjen fel és ha szükséges, gesztusokat is tegyen. Kész arra is, hogy haladéktalanul tárgya lásokat kezdjen Szlovákiával és Romániával az általuk régóta szorgalmazott alapszerződésről. Ebben egyaránt rögzíteni kell a határok sérthetetlenségét - kimondva, hogy a szerződő feleknek egymással szemben nincsenek területi követeléseik - és a kölcsönös k ötelezettségvállalást a nemzeti kisebbségek jogainak maradéktalan érvényesülésére. Többször is elmondtam: közjogi értelemben tíz- és félmillió magyar állampolgár miniszterelnöke kívánok lenni. Ez a kormány a választók bizalmából Magyarország lakosságának a kormánya. Ugyanakkor mélységesen átérzem személyes felelősségemet és a kormánynak alkotmányban rögzített felelősségét is a határainkon túl élő magyarok sorsa iránt. (10.00) Meggyőződésem azonban, hogy ezt a felelősséget nem hangzatos kijelentésekben, han em a kisebbségi sorban élő magyarok helyzetét valóban javító lépésekben kell kifejezésre juttatni. A kormány napirenden fogja tartani ezt a kérdést a szomszédos országokkal sorra kerülő találkozókon, de nem úgy, mint az országainkat szükségképpen szembefor dító problémát, hanem mint a térség stabilitása érdekében közösen megoldandó feladatot.
