Országgyűlési napló - 1994. évi nyári rendkívüli ülésszak
1994. július 14 (4. szám) - A kormányprogram vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZABÓ IVÁN, az MDF
99 Biztos vagyok abban, hogy a nemzetközi realitásokkal számot vető Magyarország és a partner országok érdekeinek összehangolásán munkálkodó külpolitikával jelentős mérték ben meg lehet erősíteni hazánk nemzetközi tekintélyét. Fokozni lehet az országunk iránti érdeklődést és rokonszenvet, és ez törekvéseink széles körű nemzetközi támogatását fogja eredményezni. Éljünk azzal a ritka alkalommal, hogy ez az ország szabadon dönt het saját politikájáról, nincs ellensége, csak partnere és együttműködésre kész szomszédja. Tisztelt Ház! A második évezred utolsó öt évének nemcsak nemzeti évfordulói, a honfoglalás és az államalapítás példázzák az elválaszthatatlan kettősséget, hogy egys zerre legyünk európaiak és magyarok. Európa - értelmezésünk szerint - azonban nemcsak egy földrajzi fogalom, hanem egy magatartásforma; a humanizmus, a felvilágosodás, a reneszánsz, a szabadság, az emberi jogok összessége is. Számunkra Európa egy kulcsszó, és egyetlen lehetőség, hogy nemzetünket is felemeljük. A kettős feladat, a kettős kötés nagyszerűsége késztetett arra, hogy a haza, a nemzet, a nép iránti elkötelezettségből tisztelettel és alázattal igent mondjak a felkérésre, hogy vállaljam a kormányfői tisztet. Hölgyeim és Uraim! Különböző beszédekben, visszaemlékezésekben, elemzésekben számtalanszor hallottunk hivatkozni az elmúlt 4 év, az elmúlt 40 év, régebben az átkos 25 év terheire, amelyek a magyar valóságra ránehezedtek. Én úgy vélem, hogy sokkal hosszabb időszakról van szó. 1867ben a Deák Ferenci kiegyezés soha nem tapasztalt virágzást, modernizációt indított el hazánkban. Ez a nagy fél évszázad az első világháborúig tartott. Ám, ami azóta történt, kevés kivétellel mind növelte a nemzet terheit . Ebben az értelemben majd egy évszázad fölhalmozódott előítéleteivel, rossz beidegződéseivel kell megbirkóznunk. Manapság sok emberben él az a sejtés, többekben a növekvő remény, hogy a magyar történelem első szocialista és liberális koalíciója nemcsak eg yszerű kormányalakítás, hanem szerencsés esélye a nemzeti felemelkedésnek, a nemzeti egység megteremtésének. Minden hazáját szerető magyar állampolgárhoz fordulok, amikor felhívom őket, hogy közös erőfeszítéssel teremtsünk valóságot ebből a reményből. Legy en a mai nap egy új kiegyezés kezdete, amiből fejlődés, jólét és békesség fakad! Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy vitassák meg és fogadják el a beterjesztett kormányprogramot! Köszönöm a figyelmet. (Hosszan tartó taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tiszt elt Országgyűlés! Soron következnek az egyes képviselőcsoportok vezérszónokai, akik 25 perces időkeretben fejtik ki frakciójuk álláspontját. Megadom a szót dr. Szabó Ivánnak, az MDFképviselőcsoport vezérszónokának. DR. SZABÓ IVÁN , az MDF képviselőcsoport részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Választópolgárok! Óriási különbség van egy múzeumi vitrin és egy modern áruház kirakata között. A múzeumi vitrinben kiállított tárgyak általában a napi fogyasztásra alkalmatlanok, nem használati tárgyak, ezért nin cs is használati értékük. Viszont annál nagyobb az értékük, minél régebbi korokból származnak, és általában jellemzi őket, hogy nem eladók. A modern áruházi kirakatban viszont a kihelyezett tárgyak a mindennapi fogyasztás céljait szolgálják: minél moderneb b valami, annál nagyobb az értéke és az ára, és jellemzője, hogy minden eladó. A kormányprogramot elolvasva, e két dolognak - a múzeumba való dolgoknak és egy modern áruház kirakatába való dolgoknak - igen vegyes keverékét kellett találnunk. Meg kell mondj am, nem véletlen ez. Ha valaki megnézi a májusban a Gallup Közvéleménykutató Intézet által csinált felmérést, amely megjelent a Beszélőben és a Magyar Nemzetben, hogy az egyes pártok mögött milyen választói szándékok és akaratok húzódnak meg, akkor világos , hogy a Magyar Szocialista Párt szavazóbázisa és a szabaddemokraták szavazóbázisa között értékítéletben, piacgazdasági szemléletben, társadalmi problémák megítélésében talán a legnagyobb távolság található a parlamentben ma működő pártok között. Ennek ele get tenni egy közös kormányprogramban
