Országgyűlési napló - 1994. évi nyári rendkívüli ülésszak
1994. július 14 (4. szám) - A kormányprogram vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - HORN GYULA miniszterelnök-jelölt:
97 A nemzeti összefogás üres szólam marad csupán, ha nem értjük bele azokat, akik még, illetve már nem aktív dolgozók. A gyermekeknek nem lesz több gyermekkoruk, csak ez a mostani, s mi ezért éppúgy felelősek vagyunk, mint jövőjükért. Rendkívül körültekintően és a lehetőségekhez képest gyorsan kell biztosítani a fiatalok számára a pályakezdést. Mindent meg kell tennünk az időskorúak gond jainak enyhítéséért is. Miközben törvényekkel, intézkedésekkel készen állunk arra, hogy a nyugdíjasok, tehát a felnőtt lakosság mintegy egyharmadának életkörülményeit erőnk szerint javítsuk, látnunk kell, hogy az ő közérzetük sem csupán anyagiakon múlik. (9.50) Nem tekinthetjük az idős embereket másodrendű állampolgároknak. Az élet minden területén tiszteletet érdemelnek szüleink, nagyszüleink, de mások szülei és nagyszülei is. Hölgyeim és Uraim! Erőforrásunk lehet, ha erősítjük az állampolgárok bizalmát a z igazságszolgáltatásban. Az eljárások megreformálásával el kell érni, hogy az ügyek elbírálása felgyorsuljon, hiszen gyakran elviselhetetlenül hosszú ideig tart egyegy per, egyegy ügy elintézése. Szólnom kell arról is, hogy mennyire romlott az elmúlt év ekben a közbiztonság. A kormány ezzel kiemelten kíván foglalkozni. Haladéktalanul megkezdi egy átfogó bűnmegelőzési program kidolgozását és végrehajtását. Különösen nagy hangsúlyt kíván fektetni az erőszakos és gazdasági bűncselekmények, valamint a korrupc iós esetek visszaszorítására. Nagy figyelmet kell fordítani a fiatalkorúak és a társadalom peremére sodródott csoportok bűnelkövetésének megelőzésére és a szervezett bűnözés terjedésének megakadályozására. Mielőbb el kell érni, hogy az ország minden telepü lésén lehetőleg minden lakos a nap bármely órájában kimehessen az utcára és ne kelljen félnie. De látni kell azt is, hogy a közbiztonság hiányának egyik fő forrása a szociális helyzet súlyossága. Amikor arra törekszünk, hogy javítsuk az életfelté teleket, nem csupán gazdasági, szociális feladatot, hanem nagyon fontos politikai célt is teljesítünk. Hiszen a rosszabbodó létfeltételek adnak talajt a szélsőséges nézeteknek és akcióknak, amelyek növelik az országon belül és a népcsoportok közötti feszül tségeket. Programunk számos intézkedést megfogalmaz az állampolgárok egészségének megőrzésére és javítására; nemzeti ügy az is, hogy milyen az emberek közérzete és egészségi állapota. Most, hogy nemrégiben egy autóbaleset meglehetősen súlyos állapotban kór házba juttatott, nemcsak az élet és a halál választóvonalára érkeztem el, hanem átéltem, hogy mennyire kiszolgáltatott a beteg ember, és közelről láttam az agyonhajszolt orvosokat, a kimerült ápolókat, akik elsősorban hivatástudatból végzik munkájukat. Ezú ton is, itt is szeretnék köszönetet mondani nekik. Személyes dolgaimról szólva hadd tegyek még egy kis kitérőt. Sokféle nevet adtak annak a szerkezetnek, amelyet hosszú heteken át kellett viselnem, jó néhány elmés megállapítás és néhány karikatúra is napvi lágot látott, s bizony nem volt mindegyik kíméletes hozzám. Mégis úgy éreztem, megtiszteltetésnek kell vennem, hogy - akár ha humorosan is - foglalkoznak egy politikussal. Jóllehet mellékesnek látszik, de szerintem fontos, hogy milyen a politikus viszonya a közélethez, benne a humorhoz. Hogy tudomásul tudjuke venni, akinek nincs tele a hócipője, annak is tetszhet a Hócipő. (Derültség a bal oldalon.) Vallom, hogy az a politikus, aki csak a másról szóló humort tudja elviselni, aligha tud szót érteni az ember ekkel. Hiszem, hogy erőforrásunk lehet a stílus is, hogy meg tudjuk hallani és meg akarjuk hallgatni, amit az emberek mondanak, akár itt a parlamentben is, és azokat is, akik más véleményen vannak, mint mi. Szót kell értenünk egymással! Ígérhetem, hogy ez a kormány nem fogja kioktatni a népet, hanem arra törekszik, hogy az állampolgárok minél többet tudjanak meg a körülményekről, a helyzetről, a lehetőségekről. Csak így remélhetjük, hogy pontosan megértenek bennünket, s észrevételeiket, javaslataikat idejéb en mérlegelhetjük.
