Országgyűlési napló - 1994. évi nyári rendkívüli ülésszak
1994. július 14 (4. szám) - A kormányprogram vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - HORN GYULA miniszterelnök-jelölt:
92 választópolgárok ítéletet mondtak az elmúlt négy évről, tehát nemigen szorulnak felvilágosításra. Jó lenne az is, ha megszakadna az a szomorú magyar hagyomány, amelynek szellemében az új kormány elődje tevékenységét úgy, ahogy van, elátkozza. Megragadom az alkalmat, hogy elismerésemet fejezzem ki a most leváltott kormányzatnak két dologért. Egyrészt azért, mert korrektül eleget tett az l994es országgyűlési választások sikeres lebonyol ításával kapcsolatos feladatának, másrészt azért, mert bár maga is sok felesleges feszültséget keltett a társadalomban, azért hazánkban mégiscsak békés viszonyok uralkodnak. Nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy ebben kiemelkedő szerepe van annak a férfin ak, akit a rendszerváltás avatott politikussá, akit tisztessége, elveihez való hűsége, személyes bátorsága oly elismertté tett, Göncz Árpádnak, köztársaságunk elnökének. (Taps. - Göncz Árpád feláll, és meghajolva köszöni meg a tapsot.) Békés viszonyaink m egőrzésében ugyancsak komoly szerepet játszott a független sajtó és a négy éven át tevékenykedő ellenzék is. A múlt a társadalomtudósok dolga. A jelen és a jövő számára ugyan nélkülözhetetlenek a múlt tanulságai, azonban az állampolgárok életét és boldogul ását tekintve úgy gondoljuk, hogy a jövő nem a múltból, hanem mindig a jelenből folytatódik. Kormányzatunk tehát nem a múlt, hanem a jelen gyakorlati kérdései felé kíván fordulni. Mi Magyarország helyzetének elemzésével létkérdéseinkre keressük saját válas zainkat. Hölgyeim és Uraim! Értelmetlen és meddő a vita folytatása arról is, hogy a jelenlegi vagy az előző kormány vette át rosszabb helyzetben az országot. Kormányprogramunk számot vetett azzal, hogy a valóság határozza meg a lehetősé geinket, ezért csak a lehetőségeinkhez igazodhatnak a szándékaink is. Nem akarom az ország lakosságát adatokkal terhelni, mégis kötelességem a kialakult helyzet legfontosabb jellemzőit feltárni, hiszen csak ezek ismeretében lehet igazán megérteni azt, hogy mire vállalkozik ez a koalíció, és hogy miért és mihez kéri a társdalom megértését és támogatását. Tisztelt Országgyűlés! Az Önök rendelkezésére bocsátott kormányprogram átfogó képet nyújt az ország gazdasági, szociális helyzetéről, és bemutatja a terveze tt kormányzati politika főbb vonásait. A kormányprogramból látható, az ország válságos gazdasági, pénzügyi helyzetben van. Erre utalnak azok a tények, hogy hazánk óriási méretű államadóssággal küzd, amely csaknem akkora, mint az ország egyévi bruttó társad almi termékének értéke. Az l994. évi költségvetési hiány oly mértékűvé duzzadt, hogy teljes finanszírozása hazai forrásból szinte elképzelhetetlen. Ráadásul a kormánynak teljesítenie kell az elmúlt években vállalt több mint 300 milliárd forintot kitevő kár pótlás kötelezettségét is. További terheket jelent a hazai és a nemzetközi kötelezettségekből adódó több mint 200 milliárdos állami garanciateljesítés. Nem feledkezhetünk meg ugyanakkor arról, hogy az előző parlament vállalta a társadalombiztosítási önkorm ányzatok működő vagyonnal, illetve jövedelemmel való ellátását. Meg kell jegyeznem, ennek teljesítése még szinte el sem kezdődött, márpedig itt 300 milliárd forint körüli értékről van szó. Helyzetünket tovább súlyosbítja az exportteljesítmény visszaesése, s ezzel összefüggésben l993 elejétől folyamatosan romlik az ország fizetési mérlege. Ebből következik, hogy az ország egy nagyon veszélyes helyzet felé sodródik gazdaságipénzügyi értelemben. A felvázolt képhez tartozik az is, hogy az elmúlt négy év során tovább súlyosbodott az ország külföldi eladósodása. Ez azzal a következménnyel jár, hogy l995től kezdődően növekszik az ország adósságszolgálati kötelezettsége. Felvetődik a kérdés, képese a magyar gazdaság ezeket a rendkívül súlyos terheket teljesítmény ével ellensúlyozni? Megítélésem szerint a jelenlegi állapotában erre nem képes.
