Országgyűlési napló - 1994. évi nyári rendkívüli ülésszak
1994. július 14 (4. szám) - A kormányprogram vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - HORN GYULA miniszterelnök-jelölt:
93 Az ipar teljesítménye az elmúlt négy évben folyamatosan romlott. Nem kezdődött el a várva várt modernizáció, a beruházások stagnálnak, a magyar ipar külföldön és belföldön egya ránt piacot vesztett. A privatizációs politika eddigi visszásságai is hozzájárultak a helyzet súlyosbodásához, hiszen sokszor úgy ment végbe az átalakulás, hogy annak következménye a vagyon- és piacvesztés, nem pedig a megújulás volt. A legnagyobb vesztesé geket azonban a magyar mezőgazdaság szenvedte el. El kell ismerni, hogy a múltból öröklődő nehézségek miatt az agrárgazdaság komoly átalakulásra szorult. Ugyanakkor a téves politikai koncepció alkalmazása, az állami támogatások drasztikus és átgondolatlan csökkentése, a termelés és értékesítés rendszerének felbomlása miatt a magyar mezőgazdaság jórészt elvesztette jövedelem- és exporttermelőképességét. És még valamit: társadalmi egyetértés volt abban, hogy vállalkozásbarát politika érvényesüljön Magyarorsz ágon. Igaz, ezrével jöttek létre kis- és középvállalkozások, azonban az őket sújtó pénzügyi terhek, a bénító bürokrácia hatására nagyon alacsony lett a vállalkozások beruházási és jövedelemteremtő képessége. Mindezek után indokolt az a kérdés, hogy ki váll alja azokat a többletterheket, amelyeket súlyos pénzügyi kötelezettségeink igényelnek. Nos, Hölgyeim és Uraim! Az elmúlt négy év alatt az ország lakosságának túlnyomó többsége, vagyis a munkájukból élők, a fiatal nemzedékek és a nyugdíjasok vállaltak a leg többet az átalakulás terheiből. Ezt mutatja, hogy 9094 között közel egymillió munkahely szűnt meg, és sokak számára egyelőre remény sincs arra, hogy munkához jussanak. Ebben az időszakban jelentősen csökkentek a reáljövedelmek, több mint negyedével a lako sságnak az élelmiszerfogyasztása és a kultúrára, művelődésre fordítható forrása is. Évről évre súlyosabb terheket ró a családokra az iskoláztatás költsége. Elszomorító helyzet alakult ki az alacsony nyugdíjban részesülők életkörülményeiben is. Hovatovább m egfizethetetlenné válnak számukra a mindennapi gyógyszerek is. Mindebből az ország elszegényedésének folyamata rajzolódik ki. Nincs az életnek olyan területe, legyen az oktatás, az egészségügy, a honvédelem, az önkormányzatok, a kultúra, a sport, ahol ne k ellene sürgősen égető gondokat orvosolni. Mindezek mellett számítunk arra is, hogy a felvázolt gondok mellett érhetnek bennünket további kellemetlen meglepetések is. (9.30) Hiszen a kormány megalakulása után kerül abba a helyzetbe, hogy hiteles leltárt kés zítsen az ország valós állapotáról. Az önök előtt fekvő kormányprogram az általunk megismert problémákra és kihívásokra fogalmazza meg a lehetséges válaszokat és megoldásokat. Így például a pótköltségvetés kapcsán még több tényezőre, problémára ki kell maj d térnünk az ősz folyamán. A program által előirányzott feladatokkal alapvetően két törekvésnek kívánunk eleget tenni. Megakadályozni a válság további mélyülését, vagyis konszolidálni a gazdaságipénzügyi helyzetet, s egyidejűleg elviselhetőbbé tenni a lak osság életkörülményeit. Tisztelt Ház! A gazdaságipénzügyi gondok megoldásának elsődleges feltétele egy komplex, az egész gazdaságot átfogó intézkedési terv elkészítése volt. Ennek a keretét jelenti az új kormány programja. Én ezek közül különösen fontosna k tartom a következőket: - a pénzügyi helyzet stabilizálását; - az új szemléletű privatizációs politikát, amely a gazdaság modernizálását, a munkahelyek lehetséges megőrzését, illetve új munkahelyek teremtését tartja szem előtt; - vállalkozásbarát gazdaság politikát, amely ösztönzi a beruházásokat és hosszabb távon megteremti az eredményes gazdálkodás feltételeit;
