Országgyűlési napló - 1994. évi nyári rendkívüli ülésszak
1994. július 5 (3. szám) - A részletes vita - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. HACK PÉTER, az alkotmányügyi, törvény-előkészítő, igazságügyi és ügyrendi bizottság elnöke:
64 kereszténydemokrata képvi selők tartózkodtak, az MDF és a Kisgazdapárt képviselői ellenezték a törvényjavaslatot. Itt a bizottsági tárgyalás ismertetésekor újra vissza kell térnem arra a kérdésre, amiről délelőtt már szó volt, a szakmai érdekképviseletek véleményének megismerésére. Ahogyan délelőtt már tájékoztattam a Házat, a bizottság ülésén négy szakmai érdekképviselet fejtette ki véleményét. Ebből a négy érdekképviseletből három testületi véleményt ismertetett. Ez a három: a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége, a Magyar Ön kormányzatok és Önkormányzati Képviselők Szövetsége, valamint a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Szövetsége. Ezek az érdekképviseletek testületi véleményként tájékoztatták a bizottságot arról, hogy az előterjesztéssel nem értenek egyet, nem tartják indoko ltnak az összeférhetetlenség feloldását. Elmondták a javaslattal szembeni rövid érveiket, amelyek nagyjából megegyeztek azokkal az érvekkel, amelyeket itt a plénumon is hallhattunk. (13.30) A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke is jelen volt a bizottság ülésén, aki a magánvéleményét mondta el. Ő sem ért egyet a javaslattal. Volt olyan vélemény is - mint ahogy délelőtt is elhangzott , hogy a társadalmi megbízatású polgármestereknél támogatják az összeférhetetlenség feloldását, a főfoglal kozású polgármestereknél nem. A bizottsághoz két önkormányzati szövetség, érdekképviseleti szövetség eljuttatta írásos véleményét; a Községi Önkormányzatok Szövetsége, valamint a Magyar Faluszövetség támogatja a benyújtott javaslatot, egyetért az abban fog laltakkal. Tisztelt Ház! Ezt azért tartottam fontosnak ismét ismertetni, mert a bizottság ülésén a jelenlévő képviselők ezt megismerhették, az írásbeli szöveget is kézhez kapták. S ezt követően a plenáris ülésen elhangzott az a felvetés, hogy írásban is ka pjuk meg a véleményeket, ami két esetben áll írásban is rendelkezésre. Mindkét eset kisebbségi álláspontot képvisel a szövetségek között. A négy, szóban elhangzott véleményt a jegyzőkönyvből kellene reprodukálni, ennek azonban technikai akadályai vannak. H a ezt a véleményt - aminek az előbb ismertettem a tartalmát - a Ház írásban meg kívánná tekinteni, akkor még körülbelül négyöt órányi időt kellene várni. Egyébként úgy ítélem meg, hogy a vélemény ismertetésre került. A vonatkozó jogszabályok semmifajta kö telezettséget nem írnak elő arra, hogy a Háznak írásban meg kell kapnia ezeket a véleményeket. Ezért én tisztelettel azt javaslom, döntse el a tisztelt Ház, ragaszkodike ahhoz, hogy írásban megismerje ezeket a véleményeket, hogy a vélemények tartalmának i smeretében - még egyszer hangsúlyozom, hogy a bizottsági tag képviselők jelen voltak és ugyanazt hallották, amit a jegyzőkönyv rögzít, és amit a többi képviselő is , tehát a vélemények ismeretében a Ház úgy ítéli meg, hogy megismerte a véleményeket és enn ek alapján dönt. Egyben azt is szeretném jelezni a tisztelt Háznak, hogy a hatályos házszabályok nem szólnak arról, hogy az érdekképviseletek véleménye egyáltalán hogyan kapcsolódhat be a Ház munkájába. Szeretném jelezni, hogy az önök által is ismert módo n folyik a Házszabály előkészítése, amely ezt a kérdést rendezni szánja, és lehetőséget kíván teremteni arra, hogy az érdekképviseletek véleményét azok a képviselők, akik akarják, megismerhessék. Ez azért is fontos, mert például a bizottságban vita alakult ki arról, hogy az adott kérdéssel kapcsolatban egyáltalán mely önkormányzatok véleményét kell megismerni. Erre nincsen jogszabályi rendelkezés. Hét országos önkormányzat van, mind a hét kapott értesítést, mind a hét kifejtette a véleményét részint írásban , részint szóban. Voltak közülük olyanok - mint ahogy elhangzott , akik csak az önkormányzati bizottság ülésén voltak jelen, voltak, akik az alkotmányügyi bizottság ülésén is. Tehát ez egy házszabályilag rendezetlen kérdés, és az új Házszabály feladata le sz ennek a kérdésnek a rendezése. Azonban az valóban sajnálatos, hogy az előterjesztők nem szerezték be előzetesen ezt a véleményt, ezért kifejezték sajnálkozásukat a bizottság ülésén is. A jövőben a jogalkotási törvényben is egyértelműbben kell erről a ké rdésről szólni, hogy kinek, mikor, milyen formában mit jelent ez a véleménykikérés. Én úgy ítélem meg, hogy a lehetőségekhez képest a Ház minden tagja megismerhette az önkormányzatok véleményét,
