Országgyűlési napló - 1994. évi nyári rendkívüli ülésszak
1994. július 4 (2. szám) - A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló 1990. évi LXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DEUTSCH TAMÁS (Fidesz):
37 Azt gondolom, az is igaz, attól is sok minden függ, hogy milyen munkatársak segítik az illetőt, milyen testület áll az illető mögött: hogy a testület akadályozni akarjae a képviselői tevékenységének ellátásában, vagy segíteni akarja a képviselői tevékenységének ellátásában az adott polgármestert. Ezeket a kérdéseket azonban helyben kell eldönteni, és higgyék el, a lakosság van olyan érett, hogy el tudja dönteni - már néhány hónap múlva: a novemberi választásokon is el fogja tudni dönteni , hogy képese az az ember ellátni a polgármesterség mellett az országgyűlési ti sztséget, vagy sem. Ha nem képes, akkor nem fogja megválasztani polgármesternek azt, aki vagy itt, vagy ott, vagy egyik helyen sem tudott megfelelni az elvárásoknak. Itt jött be egy szempont - ami új szempont volt és megfontolandó szempont - a Kónya úr ált al elmondottakban: a polgármesterek végkielégítésének a kérdése.Én jogosnak ítélem azt, amit ő mondott. Nem lenne túlságosan etikus magatartás az, hogy a polgármesterek most - a polgármesteri fizetés mellett és a polgármesteri funkció mellett - elvállalják az országgyűlési képviselőséggel járó teendőket is, és esetleg indulva, de veszítve a következő önkormányzati választásokon, felveszik a végkielégítést is és az országgyűlési tiszteletdíjat is. Én azt gondolom, ezt az ügyet kezelni kell, és én azt gondolo m, ezt kezelni lehet. Az önkormányzati törvény módosítására is sor fog kerülni a nyáron, és én személyesen vállalom: módosító indítványt fogok benyújtani annak érdekében, hogy az az országgyűlési képviselő, aki jelenleg polgármester, de nem választják újra polgármesternek, ne kaphasson végkielégítést, mert itt, ebben az Országgyűlésben fizetést kap, ha folytatja tevékenységét. Ez egészen egyszerűen kezelhető probléma, és ezért ezt az ügyet nem érdemes lesöpörni az asztal alá. Összefoglalásul: é n azt gondolom - és egyetértek Vastagh Pállal abban, amit jó két órával ezelőtt elmondott , hogy ez az ügy egy politikai ügy, ugyanolyan politikai ügy, mint volt '90ben. Érdek - politikai és a politikában fontos szerepet játszó pártoknak az érdeke az , hogy most kevesebb vagy több ember legyen itt egy adott párt színeiben a parlamentben, vagy esetleg a frakciójukban nem ülvén polgármesterek, mások az érdekek, mint ott, ahol több polgármester ül. Nem érdemes ezt jogi síkra terelni, és hajuknál fogva előrá ngatott jogi érveket keresni annak kimondására, hogy vannak különböző érdekek. Ezek az érdekek '90ben az akkori többség szempontjából lettek eldöntve. Négy év eltelt az elmúlt időszakban, egy új parlamenti felállás van, és én nem hiszem, hogy a jogbiztons ágot veszélyeztetné, ha egy törvényt módosítunk az új helyzetnek megfelelően. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm szépen. A következő felszólaló Deutsch Tamás, a Fiatal Demokraták Szövetségének képviselőcsoportjából. Megad om a szót. DEUTSCH TAMÁS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Én azt hiszem, hogy egy törvényjavaslat vitájának hossza értelemszerűen nem a benyújtott törvényjavaslat vagy törvénymódosító javaslat terjedelmével arányos, hanem annak a fontos ságával. Így tehát ebből a szempontból is vitatkozni vagyok kénytelen Gál Zoltán úrral, mert én azt hiszem, hogy ez a rövid terjedelmű, de fontos kérdést érintő törvényjavaslat megér néhány szót itt, a parlamentben. Ugyanakkor azzal is egyet kell értenem, hogy sajnos a vita eddigi folyása nem mindenben elégíti ki az igényes parlamenti vitára vágyók reményeit. Úgyhogy lehet, hogy igaza van Torgyán Józsefnek: amikor ezt a vitát nézték és hallgatták a televíziónézők, rádióhallgatók, akkor úgy érezhették, nem i gazán fontos, ami a parlamentben történik - bár én azt hiszem, az a véleményük, hogy teljesen fölösleges, ami a parlamentben történik, akkor erősödhetett meg, amikor Torgyán Józsefet hallgatták. (Derültség. - Szórványos taps.) Ezzel viszont, azt hiszem, ad tam egy újabb
