Országgyűlési napló - 1994. évi nyári rendkívüli ülésszak
1994. július 4 (2. szám) - A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló 1990. évi LXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DEUTSCH TAMÁS (Fidesz):
38 lehetőséget Torgyán Józsefnek, hogy a sokáig emlékezetes kétperces hozzászólásainak tárházát eggyel bővítse - de nekem is vannak még patronjaim, csak nem lövi el az ember előre. A törvényjavaslattal kapcsolatban az eddig elhangzottakhoz képes t szokatlan ellenzéki álláspontról kell önöket tájékoztatnom: a Fidesz parlamenti frakciója a benyújtott törvényjavaslatot érdemben támogatja. Érdemben támogatja, hiszen 1990ben is - az akkori két ellenzéki párttal együtt - az volt a véleményünk: nem hely es, hogy a polgármesteri tisztség és a parlamenti képviselőség között az összeférhetetlenség intézményét teremti meg egy jogszabály, ráaadásul úgy érezzük, hogy azóta valóban komoly jogi problémákat vet föl az a kérdés, amin most ez a törvényjavaslat válto ztatni kíván: a kétharmados többséggel elfogadandó, a képviselők jogállásáról szóló törvényben nem szerepel ez az összeférhetetlenség, ezzel szemben egy egyszerű többséggel elfogadott törvénybe: a polgármesterek jogállásáról szóló törvénybe egy plusz, a ké pviselőket érintő összeférhetetlenségi szabály kerül be. A törvényjavaslat elolvasása kapcsán első pillantásra nem volt világos, hogy igazából mi a beterjesztés legfőbb oka. Kuncze Gábor azt mondta expozéjában: az egyik legfontosabb kérdés, hogy a most töb b tucat megválasztott parlamenti képviselőt érintő összeférhetetlenség állapotát valamiféleképpen oldjuk meg. Ugyanilyen súllyal említette az általam korábban idézett fontos jogi probléma feloldását, méghozzá azt, hogy nem a képviselők jogállásáról szóló t örvényben szerepel egy összeférhetetlenség. Vastagh Pál volt az, aki először említette - utána mások is említették - ennek a törvénymódosításnak egy újabb okát, méghozzá azt, hogy az önkormányzatok képviseltetve legyenek a parlamentben. Mi úgy ítéljük meg, hogy ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása és támogatása azért fontos, mert valóban az a legfontosabb kérdés, hogy megváltoztassuk azt a kényes jogi állapotot, amit már kétszer is említettem. Ugyanakkor azt is el kell mondanom, hogy ennek a kényes jogi állapotnak a megváltoztatása nem pusztán csak a polgármesterek jogállásáról szóló törvény módosítását teszi szükségessé, hiszen két másik törvényben: a társadalombiztosítási önkormányzatokról szóló törvényben, valamint a köztársasági megbízottak jogállásá ról szóló törvényben, ugyancsak egyszerű feles törvényben, plusz képviselői összeférhetetlenségi szabályok vannak megfogalmazva úgy, hogy a kétharmados képviselői jogállásról szóló törvény ezeket az összeférhetetlenségi szabályokat nem említi. Így tehát én azt gondolom, Horn Gyulától és Kuncze Gábortól elvárható lett volna, hogy azonos jogi helyzetet vagy azonos jogi problémát jelentő kérdéseket törvénymódosító javaslat formájában egyszerre próbáljanak megváltoztatni, egyszerre próbálják orvosolni az így fe nnálló helyzetet. Azt gondoljuk, hogy más lett volna az orvoslásnak a módja, hiszen a most általunk említett két utóbbi összeférhetetlenség fenntartása mellett van a Fidesz parlamenti frakciója - ebben az esetben a kétharmados képviselői jogállásról szóló törvényt kellett volna kiegészíteni az említett két összeférhetetlenségi szabállyal. (18.20) Én úgy ítélem meg, hogy a jövendő kormánynak ez egy komoly és nagy jelentőségű feladata, hogy ezt a hiányt valamilyen módon orvosolja. Néhány szót hadd mondjak el , főleg ellenzéki, nem főleg, hanem kizárólag ellenzéki oldalról elhangzott érvekkel, ellenérvekkel kapcsolatban. Arról nem is szeretnék beszélni, amit Wekler Ferenc előttem elmondott, azzal én nagyrészt egyetértek, hogy mennyiben feltételezhető, hogy egy polgár energiáiból telik arra, hogy országgyűlési képviselőként és polgármesterként is tevékenykedjen; sokfajta munkabírású ember létezik. Azt azonban már sokkal fontosabbnak gondolom, hogy itt valóban alkotmányellenességről vane szó. Én ebben a kérdésben egyetértek azoknak a véleményével, akik azt mondják, hogy a hatalmi ágak elválasztásának alkotmányos alapelve a különböző hatalmi ágak mint intézmények